Bogyay Tamás: A jáki apátsági templom és a Szent Jakab-kápolna (Szombathely, 1943)

13

2. A templom alaprajza, beosztása és építési korszakai.

A templom mai formájában három hajós, kereszthajó nélküli, boltozott bazilika, amelyet három pillérpár négy szakaszra oszt. Keleti végét a mellékhajókhoz közvetlenül, a főhajóhoz pedig szentélyszakasz közbeiktatásával csatlakozó három apszisz zárja le. Nyugaton két torony a földszinten a főkaput és a belső előteret, az emeleten a főhajóba nyíló karzatot fogja, közre. A tornyok földszintje mind a mellékhajók, mind a karzat alatti előtér felé nyitva van. Délről, a mellékhajó keleti végéhez, boltozott sekrestye van hozzáépítve.

3. kép. Az apátsági templom mai alaprajza a négyzetes szerkesztő hálóval. Sűrűn vonalkázva az eredetileg tervezett alaprajz. A tornyok első terve'

bizonytalan.

Ez az épület három építési korszak munkájának eredménye. —

Az első építési korszak, amely az alapítás és az 1256. évi szentelés közé esett, három, észrevehető megszakítás nélkül egymásba kapcsolódó szakaszból állt.

Eredetileg, az első építési szakaszban, ötszakaszos, valószínűleg lapos mennyezetű és három egyvonalba eső apsziszszal záródó bazilikát terveztek, amelyben a mai teljes szélességen belül a főhajó kétszer olyan széles lett volna, mint egyegy mellékhajó. Ezt az első tervet a négyzetes szerkesztési módszer alkalmazása jellemezte, azaz a templom szélességét, a hajók szélességét és hosszúságát, valamint a pillérek egymástól való távolságát magán a terepen négyzetes háló kimérésével határozták meg (3. kép). Mind az alaprajzzal, mind a szerkesztési módszerrel 12. századi bencés építészetünk hagyományait folyatták (Kapornak, Garamszentbenedek).

Ezen első terv szerint készültek el a templom mellékapsziszai, kivéve külső díszítésüket, a nyugati toronypárból legalább is a keleti sarokpillérek magja, talán az alapfalak egyrésze is és végül a mellékhajófalak olyan magasságig, hogy az északi fal külső ötszakasos oszlopkötegtagolásán és a déli.