Kiss Gábor: A szombathelyi Szent Márton-templom a domonkosok idején (1638-1950) (Szombathely, 2012)
Batthyány Erzsébet, a kegyes alapítónő, és kolostorépítkezései (1668-1674) A szombathelyi domonkos templom történetének legnagyobb mecénása Batthyány Erzsébet (1619-1674) volt, aki a 17. századi Magyarország egyik legjelentősebb főúri családjában született. Életét az akkori Vas megyében, a Batthyányak és az Erdődyek váraiban töltötte. Apja a humanista műveltségű, protestáns gróf németújvári Batthyány II. Ferenc (1573-1625) volt, Sopron megyei főispán, királyi főlovászmester, továbbá a nádori föllebviteli törvényszék bírája. Édesanyja a cseh eredetű Poppel Lobkovitz Éva (1585/90-1640), aki élete végéig az evangélikus hitet vallotta. Apja halála után Erzsébet csakúgy, mint testvérei, főúri családban talált férjet: gróf monyorókeréki Erdődy III. György (1614 1663) személyében. Az Erdődy család a magyar-horvát arisztokrácia első vonalába tartozott a 17. században. György, Erdődy Kristóf (1584-1621) ésThurzó Borbála (1595-1651?) fia volt. Felnőtt korában fontos tisztségeket töltött be, hiszen varasdi főispán, majd császári és királyi kamarás volt. Pályájának csúcsát kétségtelenül a tárnokmesteri cím elnyerése jelentette, amelyet azonban csak egyetlen esztendeig viselhetett. Batthyány Erzsébet és Erdődy György házasságából négy felnőtt gyermekről van tudomásunk, egy fiúról és három lányról. 1658-ban Erdődy György és felesége bőkezű adományából tizenkét szerzetes ellátását tudták fedezni a domonkosok. így a rend római generálisa a szombathelyi kolostort konventi rangra emelte és engedélyezte, hogy benne az utánpótlás oktatására szemináriumot állítsanak fel. Férje halála után a grófnő folytatta a jótékonykodást, 1668. március 10-én hatezer forintot adományozott a szombathelyi Szent Márton domonkos templom már megkezdett építésére. 1673. augusztus 6-án Sopronban kelt végrendeletében pedig újabb adományt tett. A szombathelyi kolostornak és templomnak hétezer forintot hagyott, a kriptában való temetéséért és a lelki üdvéért történő ezer mise elmondásáért pedig további háromezret. Végül az ispotály megalapítására ismét kétezer forintot adott. Az alapítónő kétségtelenül igen vonzódott a szombathelyi kolostorhoz, hiszen időnként a rendház elkülönített részén élt, ahol 1673-ban a vasvári káptalan küldöttei is felkeresték. A domonkosok soproni letelepedéséhez ugyancsak hozzájárult, hiszen 1674. május 24-én saját soproni házát és a hozzá tartozó birtokot ajánlotta fel a rend céljaira. A zárdák fenntartására pedig egyéb jövedelmeit és soproni házának teljes felszerelését ajándékozta. 6
