Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
III. Mariazell és a magyar Cellek
III. Mariazell és a magyar Cellek 31 szobor 1733-ban visszakerült Óbudára. XII. Benedek pápa teljes búcsút engedélyezett a szeptember 8-án oda zarándoklóknak.28 Egy reménytelen állapotban lévő lábfájós aszszony elzarándokolt a kápolnához s meggyógyult. A mankóit a kápolnában hagyta, s a hegy aljában keresztet állított fel. E szerint is a kápolna valahol a hegyoldal lejtőjén lehetett.29 A sok legendás elem mellett az igazolható, hogy a kegyszobor nyilvános tisztelete akkor kezdődött, amikor 1733-ban a szőlőhegyi kápolna oltárára helyezték a Zsámbékról visszahozott szobrot. Ekkor a ferencesek két ága (kapucinus és obszerváns) közösen gondozta a kegyhellyé lett épületet. 1738-ban adott engedélyt a hercegprímás a Zichy család által építendő trinitárius templom és kolostor megvalósítására, amelynek oltárára majd a szőlőhegyi kápolna celli szobrát helyezték. 1760. szeptember 8-án vitték át ünnepélyes translatio30 keretében a szobrot az újonnan elkészült trinitárius templomba.31 Zichy Miklós két szent forrást fedezett fel, az egyiket a város felé vezető szűk völgyben, a csodás események színhelyén, a másikat a budakeszi tölgyerdőben. A forrás ma a kálváriakápolna mellett csörgedez. Korábban, 1770-1780 között stáció állt itt. Ennek magyarázata, hogy 1738-ban Zichy Péterné a trinitáriusokra bízta a kápolnát azzal a kikötéssel, ha a templom felépül, a kápolnát lebontják. De a hívők kegyelete továbbra is vonzódott a régi helyhez.32 Sokoldalú kulturális hatásra utal, hogy érdekességeket jegyeztek fel a trinitárius templom zenei életéről is.33 Szép számmal dokumentáltak csodát, csodás eseményt. 1748-ban Peller György érsekújvári orvos úgy látta, hogy a szobornak nincs szeme, olyan, mintha kiszúrták volna. Azt mondta, igen gyenge szobrász készítette. Három nap után félelem szállta meg és gyónni akart, de nagyon elálmosodott. Álmában egy hangot hallott, amely ezt mondta neki: Ne aludd el a gyónást, és térj vissza! Visszament, és szépnek, épnek látta a szobrot. 1747-ben Kolbe Antal komáromi tanító 7 éves leányával úgy látta, hogy a szobor a szemét forgatta. 1748-ban ugyanezt tapasztalta Putz Antal molnár. 1744-ben Seidl János György 8 éves gyöngyösi fiú hályogos jobb szeme hirtelen meggyógyult. 1744- ben Conrád János tétényi lakos kiszúrt szeme világát itt nyerte vissza. 1744-ben Carl Mátyás gyöngyösi, 1761-ben Stegmüller budai lakos nyerte vissza hallását, 1773-ban pedig egy ötéves kisfiú. 1773-ban Szegeden a megáradt Tisza hínárjába került egy szerzetes, aki az óbudai celli Szűzhöz imádkozott, és egy láthatatlan kéz szabadította ki. 1766-ban Wagner Jakab óbudai cipész 7 éves fia kútba esett, de nem fulladt bele, mert édesanyja a Szűzhöz folyamodott. 1774-ben Schuchmér Mátyás pesti pék a Duna jegébe merült, de megmenekült. 1776-ban három óbudai: Hebach Vince, Seger Ignác és fia, György Vácra akartak menni a Dunán. A folyón közben megindult a zajlás, de haj-28 Fallenbüchl 1940. 137-138. 29 Fallenbüchl 1940. 139. 30 A translation^ mint átviteli ünnepélyről a celldömölki események leírásakor bőven esik szó. 31 Farbaky 2004. 270. Más adat szerint 1745-ben vitték át a kápolnából a kegyszobrot és az oltáriszentséget a templomba. Lásd: Fallenbüchl 1940. 140. 32 Fallenbüchl 1940. 140. Évente 50 000 zarándok kereste fel. Pünkösd három napján a legtávolabbi vidékekről is érkeztek. Kisasszony napjára 10000 fő jött el rendszeresen. Nyáron a szőlőművesek részére hajnali 5-kor, de még korábban is volt mise. Télen 7-kor volt az első. A kegyoltárnál félóránként miséztek. Fél 11-kor volt az utolsó mise, de ha kellett, később is. Vasár- és ünnepnapokon 1/2 9-kor volt mise, 9-kor német nyelvű szentbeszéd előzte meg az énekes nagymisét. Délután 3-kor litánia volt. Főünnep a Szentháromság volt, három nyelven mondtak szentbeszédet. Fallenbüchl 1940. 150. 33 Rennerné Várhidi 2004. 282-285.
