Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
III. Mariazell és a magyar Cellek
Kismáriacell 28 Mariazell kegyhelyére szinte az egész országból zarándokoltak, hatását és kisugárzását bizonyítják a kegyszobor másolatai körül kialakult búcsújáró helyek. Ezek közül négy lett jelentősebb: Óbuda-Kiscell, Dömölk, a szekszárdi Remetekápolna és a pozsonyi kálvária alatt a Mélyúti fogadalmi kápolna,20 de ide sorolható még az egy ideig zarándokokat vonzó kisebb ercsi Duna-parti kápolna, valamint Mikháza is.21 A sok helyen található celli Mária-oltárok is a tisztelet elterjedését mutatják. Budapest, Víziváros, Erzsébet-apácák temploma; Óbuda, Szent Péter és Pál plébániatemplom; V. kerület, Belvárosi plébániatemplom; Győr, Szentháromság-templom; Győrsövényháza, plébániatemplom; Kismarton, Esterházy-kastély kápolnája (Ausztria); Komárom, volt trinitárius kolostor (Szlovákia); Kunszentmárton, plébániatemplom; Majk, kamalduli remeteség, Celli kápolna; Mikháza, plébániatemplom (Románia); Miskolc, minorita templom; Mór, Mariazelli-kápolna; Nagyszombat, orsolyita templom (Szlovákia); Pápa, ferences templom; Pilisvörösvár, Erdei kápolna; Pozsony, ferences templom, Rozália-kápolna (Szlovákia); Szentendre, vártemplom; Szőkefalva, templom (Románia); Tihany, Bencés templom; Vágtapolca, plébániatemplom (Szlovákia).22 Axem nemes érczből készült emlék-aj An dók képe, melyet b cminentiája Scitovszky János bibomok a hétszázados ünnepen 1857. Sept. 8 Mária-Özeiben bemutatott, hogy az esztergomi anya-egyházat Magyarorság többi egyházival, az egyházi és világi elöljárókat, a romai pápát, a császárt s apostoli királyt, s a magyar hazát Isten anyjának további kegyességébe ajánlja. Scitovszky János bíboros, esztergomi érsek 1857-es ajándékáról készült szentkép Óbuda-Kiscell területének a tulajdonosa a 17. századtól a gróf Zichy család volt. A 18. századi fogadalmi kápolna építésének egy olyan csodatörténet az előzménye, amelyről eddig a szakirodalomban alig esett szó. 1620 őszén Bethlen Gábor seregei Veszprém elfoglalásakor fogságba ejtették Zichy PÁLt, aki csak 16 hónap után, magas váltságdíjért szabadulhatott. Hálából a mariazelli kegytemplomban helyezték el a fogságának nehéz vasbéklyóit, s a vele történteket egy ciklus részeként meg is festették.23 E történetet később is jól ismerték a Zichy család tagjai, s ez vezetett a Jordánszky által leírt 18. századi eseményekhez. 20 Barna 1997. 207-208. Barna négy kegyhelyet említett, de ezeken kívül még két kisebb helyet is említésre méltónak tartok. 21 Ezeket a szakirodalomban találtam meg. Alább ismertetem. 22 Semsey 2004. 289-298. Az oltárok, templomok, kápolnák rövid ismertetése itt található. Gazdag fölsorolás, térképre vetítve Tüskés-Knapp: Mariazell és a magyarországi zarándoklatok a 17-18. században. In: Mariazell és Magyarország. Egy zarándokhely emlékezete. 88. 23 Gál 2004. 266.