Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)

VIII. A kiscelli Szűzanya tisztelete az irodalomban

VIII. A kiscelli Szűzanya tisztelete az irodalomban 179 Nagymáriacell-Dénesd-Kismáriacell kegyhelyét egymáshoz köti a történelem és a Szűzanya iránti mély szeretet. Az ausztriai Mariazell, a magyarok ősi, szeretett zarán­dokhelye Prohászka Ottokár emlékezetében is él. A kegyhely szépsége és a lélek mé­lyéig ható, megszólító üzenete egy csodálatos esszében kap hangot. „Mily hangulattal megyek hát Máriacell felé? [...] Két szóval jelzem: én haza megyek. Lélekkel járok ott, mely hegyről-hegyre száll, hogy a legfölségesebbet elérje. Sziklák közt bolyongok s anyai keblet keresek. Lélekkel járok ott, mely zárt kertbe hatol, hogy a leg­szebb liliomot lássa. Nem is járok, kúszom; a természet szépségein, mindmegannyi fokon fölfelé iparkodom; a tört sugarakat egybeolvasztom; a szétszórt színeket, a csillámot, a vo­nalak harmóniáját összegyűjtöm. A Szent Szűz arcára gondolok! Ez a szép természet nekem csak keret; hegy, völgy, patak, szírt, erdő, balzsam, illatfel­hő, napsugár - nekem csak keret. E keretből néz reám az én Anyám. Máriacell Anyám háza! Bár cella csak, mégis ragyogó, színpompás, szivárványos; szebb, mint bármely palota. S ezt a cellát ide építette a Szent Szűz; ez az ő nyaralója. Ide vonult el, messze a várostól, gyáraktól, a zűrzavartól. Kivonult Babilonból s épített magának egy függőkertet magasan a tenger fölé; hegyek a bástyái s szirtek az oszlopai. Elzárt kertet épí­tett itt, hűs, illatos, balzsamos kertet, s andalog benne, s akarja, hogy aki hozzájön, úgy jöjjön, mint haza, úgy jöjjön, mint a Szent Szűz gyönyörűségének kertjébe. E szép vidék illata, a meg nem mételyezett, a tiszta természet, a természetes őserő, s azontúl a bensőség, az áhítat, a kegyelem... ezt érezni kell. E szép vidék illata az, hogy ez egy darab szentföld. E szép vidék illata a gyermeki érzület az Istenanya iránt, ki itt otthon van. Itt pogányság nem lakott. Ide az ember már mint keresztény jött.”34 Az Öreg Czell kisugárzását mutatja, hogy kegyszobrának másolatával számos helyen találkozunk. A stájerországi Mariazellben kialakult kultusz formálta és mintát adott a magyar búcsús szokásoknak és gyakorlatnak. A kegyhelyen megjelent ponyvák, legen­dák, énekes füzetek, egyéb nyomtatványok is mintául szolgáltak, motívumai rendre-sor­­ra fölbukkannak a magyar anyagban is. Kiscell kegyhelyének különlegessége, hogy nemcsak a szobor, hanem az egész temp­lom is a mariazelli mintájára épült, s a Koptik Odó által meghonosított tisztelet is szá­mos szállal kötődik a mintaadó anyakegyhelyhez. Különféle akadályoztatások esetén a dunántúli hívek idesereglettek, és a templomban ugyanúgy elhelyezték fogadalmi tár­gyaikat, mint az eredeti celli Szűzanya szobránál. Ez a szoros szakrális kapcsolat is ma­gyarázhatja, hogy két, eredendően az öregcelli hagyományhoz köthető vers a kiscelli irodalomban is helyt kapott. 34 Prohászka 1928. 52.

Next

/
Oldalképek
Tartalom