Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
VIII. A kiscelli Szűzanya tisztelete az irodalomban
158 Kismáriacell Celli-Szűz-Márja üle igen fényesen üle hej fészkesen földi arany széken menny-égből leszállván égi arany lelke Cellbe hej Cellbe sem fánosházára hozzánk esettekhez...' A Mária-tisztelet a katolikus vallásban központi helyet kap, „a helyes katolikus vallásosság ismertetőjele. Ez teszi vallásosságunkat igazán Krisztusra irányítottá.”1 2 Az egyház a kultusz hasznosságát, szükségességét kiemeli és a liturgiában is kifejezi, de túlzásai és szélsőségei ellen mindig is küzdött. A helyes tisztelet megfogalmazásakor gyakran idézi Aquinói Szent Tamást aki teológiai főművében3 a Krisztusról szóló részben tárgyalja az Isten anyjáról szóló tanításokat, bizonyítván, ha egy tanítás Krisztus méltóságát csorbítja, el kell utasítanunk még akkor is, ha az a Szűzanya méltóságát öregbítené.4 A Szűzanyát a fölséges Isten nagyon sok kiváltsággal halmozta el. Tisztelete koronként és népenként változott is, aszerint, hogy melyik kiváltsága került előtérbe. A görögök a Theotokost, az Istenszülőt, a középkorban az Irgalmasság Anyját, a török harcok idején a Keresztények Segítségét tisztelték. A magyarság „szellemi templomában” leginkább a mennybe vitt és a világ királynőjévé koronázott, „napba öltözött,” tizenkét csillaggal ékesített Szűzanya alakját övezte különös kultusz.5 De istenanyasága, irgalmassága, segítőkészsége, fájdalmai, Szeplőtelen Fogantatása is olyan titok és valóságos érték, mely a vallásos magyar lelkűiét megnyilatkozására késztet. Minden titok beleolvad a katolikus magyarság századok alatt épült, mélygyökerű szellemi templomába, mind drágakőként ragyog Boldogasszony anyánkon, a Magyarok Nagyasszonyán, királynőnkön, nemzetünk patrónáján.6 A katolikus hit lényegéből fakadó, bibliai hivatkozásokra épülő Mária-tiszteletnek különböző formái alakultak ki. Megnyilvánulásai az imádságok, ünnepek, napok, hónapok, évek, fölajánlások, a szent liturgia, az egyéb formák között a skapuláré, a csodás érem, a képek és szobrok, valamint a Mária-kegyhelyekre vezető búcsújárás. A kultusznak ez a sokféle formája, lélekformáló élménye ezer módon testesül meg a lelkiségben, a népi költészetben, az egyházi énekköltészetben, éltetője a művészeteknek, az irodalom vallásos-szakrális-spirituális vonulatot gazdagító műveinek is. Egy nagy személyiség irodalmi megidézésének, alakja életre keltésének sok oka lehet. A személyes érintettségen túl a lét- és lélekérdekű irodalmat szolgáló alkotó gyak-1 Weöres Sándor: Celli-Szűz-Márja (Regülő ének), 1931. Lőcsei Péter: „Kedves Főtisztelendő Úr!" Weöres Sándor levelei Székely Lászlóhoz. Holmi XV (2003) 8. 966-967. 2 Éneklő egyház 1985. 788 3 Summa theologiae. A teológia foglalata. Telosz, 1994. 4 Badalik 1991. 286. 5 Kovács L. P. Bánk: Magyarok Nagyasszonya. http://www.kovacsbank-ofm.com/magyaroknagyasszonya.html 6 Kovács L. P. Bánk: Magyarok Nagyasszonya. http://www.kovacsbank-ofm.com/magyaroknagyasszonya.html
