Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
VII. A kegytemplom és a kegyszobor. Énekek és imádságok
VII. A kegytemplom és a kegyszobor. Énekek és imádságok 149 Ferenc festette.36 5. Szent Anna oltára. Gróf Erdődy Györgyné Esterházy Terézia alapította. 1750- ben már készen volt.37 Az oltárkép a templommal egykorú lehet. Az oltárszobrok Szent Lukács evangélista és Szent József alakját ábrázolják. Itt látható még a XIX-XX. század fordulója táján készült Jézus Szíve és Mária Szívé-szobor.38 Spáth hitszónok és Kopeczky újíttatták meg.39 6. Szent Imre oltára. Horváth János és Németh Katalin pénzén épült. A soproni Schaller István festette 1778-ban. A két oldalán szobrok állnak: Szent János evangélista és egy szent vértanúnő.40 De La Sasse perjel alatt újították meg.41 Az oltárokat folyamatosan karbantartották. 1860-ban Szent Anna és Nepomuki Szent János oltárát, 1861-ben a Szent Benedek- és Szent Skolasztika-, Szent Albán- és Szent Mihály-, majd a Szent család- és a Szentolvasó-oltárt újították föl. Elkészült az új Szent Kereszt- és Jézus születése-oltár. A régi Szent Kereszt-oltár képét kijavították és a kincstárba tették. A kegytemplom mellékoltárai közül a Nepomuki Szent János és a Szent Imre tiszteletére szentelt oltár képvisel művészettörténeti értéket. Értékes a rokokó szószék, amelyet Mária életéből vett domborműves jelenetekkel díszítettek, valamint a XVIII. századból való, 17 szobros jászol is.42 A jelentős értékek közé sorolható a kincstár két középső mennyezetképe (1774), amely Mária mennybevételét és megkoronázását ábrázolja. Ezek Tobias Schweighardt munkái. E terem boltozatának csegelyein kisebb, ovális mezőbe foglalt falképek örökítették meg a dömölki Mária-szobor alakjában tisztelt Szűzanya csodatetteit. Mivel ezek a két mennyezetképnél jóval gyengébb színvonalú, közepes alkotások, joggal feltételezhető, hogy nem Schweighardt munkái. Az első jelenet a kútásó megmenekülését ábrázolja. Ez a miraculum nyitotta meg a Dömölköt zarándokhellyé avató csodák sorát. A bezuhanó kőtől megsérült embert éppen kihúzzák a kútgödörből, amikor a Mária-szobor felől ráirányuló fénysugár már jelzi, hogy csodás gyógyulásban lesz része. Egy másik képen a karakói béna lány gyógyulását örökítették meg. Amikor az egyházi eljárás a hely hitelességét vizsgálta, alapvetően e két csoda hitelességét tudták tanúk segítségével bizonyítani. Ezért e két ábrázolás kultusztörténeti szempontból a legfontosabbak közé tartozik. A harmadik falképen egy 1751-ben megtörtént eseményt örökítettek meg. Johannes Remhofer plébános hajója Győrnél felfordult, s ő kegyhelyre igyekvő híveivel együtt a folyóba esett. A dömölki Má- A kő, amely bezúzta a kútásó fejét 36 Kühár 1918. 39. 37 Pacher 1912. 281-282. 38 Kühár 1918. 38. 39 Nemes 1948. 34-35. 40 Kühár 1918. 38. 41 Nemes 1948. 34. 42 Aggházy 1959. II. 56.
