Szent Márton püspök 316-397. Halálának 1600. évfordulójára (Szombathely, 1996)
Tótszentmárton A falu már a középkorban Szentmárton néven szerepel az oklevelekben. Első írásos említését 1321-ből ismerjük. Plébániáját az 1334-ben készült zágrábi összeírás is megemlíti. Templomát 1347 előtt Nagy Lajos király építtette Szent Márton püspök tiszteletére. A törökdúlás idején, a 16-17. században a templom elpusztult. A települést 1574-ben a törökök felégették, 1582-ben kezd újra benépesülni. A kanizsai pasa katonái 1610-ben újra feldúlták. A 17. század végén, 1696-ban horvát anyanyelvű lakosságot telepítettek a községbe. Ekkor alakult újjá a plébánia is. A templom 1777-re épült fel romjaiból. Cseréppel fedték be és tornyot építettek hozzá. Hajója mindkét oldalon félkör alakban kiszélesedik, amely későbbi bővítés eredménye. A II. világháborúban megsérült tornyát később restaurálták és 1966-ban belső terét is kifestették. Az 1977-ben végzett restaurálás alkalmával a szentélyben mérműves gótikus ablak került elő. A szószék és a Fájdalmas Krisztus szobor késő-barokk stílusú. A Szent Mártont ábrázoló főoltárképet Károly Gyula festette 1949-ben. A templom a Göcsej és a Muravidék híres búcsújáróhelye. 58
