Szent Márton püspök 316-397. Halálának 1600. évfordulójára (Szombathely, 1996)

A tatárjárás után sorra épültek Szent Márton tiszteletére a templomok és a monostorok. Nagy Lajos király felesége a budai vár kápolnáját szenteltette fel az ő tiszteletére.

A kis mezőváros Szombathely, mint Szent Márton szülőhelye, az érdeklődés előterébe került. A szülőháza helyén emelt kápolna mellé templomot építettek, amelyet már a középkor folyamán is gyakran felkerestek a zarándokok.

Tartalmilag is felvirágzott Szent Márton kultusza, elsősorban a liturgiában. Ünnepének saját miseformulája volt. Több, mint 60 középkori himnuszról tudunk, amely az ő dicséretéről szól. Életrajzát - több változatban - kolostorokban másolták és terjesztették. Az Érdy- és az Érsekújvári kódex egyaránt tartalmaz Mártonról szóló legendát. Temesvári Pelbárt, ferences szerzetes prédikációs gyűjteményében 3 szentbeszéd is szerepel Szent Mártonról.

A képzőművészetben szobrok állítják elénk alakját és festmények mutatják be életének csodás jeleneteit.

A Szombathelyi Egyházmegye első püspöke, Szily János Szent Mártont választotta egyházmegyéje védőszentjének. Tizenkét templomot szenteltek az egyházmegyében az ő tiszteletére.

A Vas megye déli részén lévő veleméri templom híres festményein is találkozunk Szent Márton ábrázolásával.

Vas megyében hagyomány is őrzi emlékét. A legenda szerint 1532-ben, Kőszeg török ostroma alkalmával a Szent Márton lovasalakjától megrémült török sereg felhagyott a vár ostromával.

Szent Márton emlékét és tiszteletét Szombathelyen több tárgyi és írásos emlék is őrzi. 1360-ból származó okleveles adat szól Szent Márton kútjáról. A mai Fő-téren állt a város kápolnája. Tornyának gömbjén Szent Márton képe volt látható. A gömbben elhelyezett iratok közé - a kor szokása szerint - Mártonról szóló költeményt is tettek.

Gosztonyi János győri püspök 1525-ben kelt, privilégiumot megerősítő oklevele említést tesz Szombathely lakóinak mély Szent Márton tiszteletéről.

32