Szent Márton püspök 316-397. Halálának 1600. évfordulójára (Szombathely, 1996)

Szent Márton tisztelete Magyarországon Szent Márton híre halála után eljutott Sabariába is. Egyik ta­nítványa, Sulpicius Severus írta meg életrajzát, amelyet Rómában mutattak be és nagy sikert aratott. A kolostorokban buzgón má­solták és terjesztették. A szent életének, csodáinak ismertté téte­léhez a korabeli költők róla szóló művei is hozzájárultak. Sabaria városában is meghonosodott tisztelete, elsősorban ab­ban a templomban, amelynek helyén a hagyomány szerint szülő­háza állt. Szent Márton kibontakozó kultuszát az eretnekmozgal­mak, majd a népvándorlás is akadályozta. Pannónia intézményes térítését a 8. századtól számíthatjuk. A térítés munkáját egy ben­cés szerzetes, Alkuin irányította, aki magával hozta Szent Már­ton tiszteletét. Alkuin többször járt Toursban, Szent Márton sír­jánál. Két homíliát is írt a szentéletű püspök tiszteletére. Szent Márton kultuszának tényleges megalapítója Magyaror­szágon első királyunk, Szent István volt. Pannonhalmán monos­tort és templomot alapított tiszteletére. Gyermekkora óta a ke­resztény hatalom eszményét látta Mártonban. Felesége, Gizella a bajor földről, Gellért püspök - Imre herceg nevelője - pedig Itáli­ából hozta magával Márton tiszteletét. István király csatái előtt többször kérte a szent püspök segítsé­gét és megtapasztalta az ő pártfogását. Árpád-házi királyaink kö­zül Szent László is nagy tisztelettel viseltetett Szent Márton iránt. Uralkodása alatt több templom épült, amelyet Márton ne­vére szenteltek fel. 1092-ben a szabolcsi zsinaton törvénybe iktat­ták, hogy Márton ünnepét vasárnapként kell megszentelni. Ezt a törvényt a 15-16. században többször is megerősítették. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom