Szent Márton püspök 316-397. Halálának 1600. évfordulójára (Szombathely, 1996)

Szent Márton tisztelete Magyarországon

Szent Márton híre halála után eljutott Sabariába is. Egyik tanítványa, Sulpicius Severus írta meg életrajzát, amelyet Rómában mutattak be és nagy sikert aratott. A kolostorokban buzgón másolták és terjesztették. A szent életének, csodáinak ismertté tételéhez a korabeli költők róla szóló művei is hozzájárultak.

Sabaria városában is meghonosodott tisztelete, elsősorban abban a templomban, amelynek helyén a hagyomány szerint szülőháza állt. Szent Márton kibontakozó kultuszát az eretnekmozgalmak, majd a népvándorlás is akadályozta. Pannónia intézményes térítését a 8. századtól számíthatjuk. A térítés munkáját egy bencés szerzetes, Alkuin irányította, aki magával hozta Szent Márton tiszteletét. Alkuin többször járt Toursban, Szent Márton sírjánál. Két homíliát is írt a szentéletű püspök tiszteletére.

Szent Márton kultuszának tényleges megalapítója Magyarországon első királyunk, Szent István volt. Pannonhalmán monostort és templomot alapított tiszteletére. Gyermekkora óta a keresztény hatalom eszményét látta Mártonban. Felesége, Gizella a bajor földről, Gellért püspök - Imre herceg nevelője - pedig Itáliából hozta magával Márton tiszteletét.

István király csatái előtt többször kérte a szent püspök segítségét és megtapasztalta az ő pártfogását. Árpád-házi királyaink közül Szent László is nagy tisztelettel viseltetett Szent Márton iránt. Uralkodása alatt több templom épült, amelyet Márton nevére szenteltek fel. 1092-ben a szabolcsi zsinaton törvénybe iktatták, hogy Márton ünnepét vasárnapként kell megszentelni. Ezt a törvényt a 15-16. században többször is megerősítették.

31