Balogh Albin: Szent Quirinus (Rákospalota, 1935)

hosszabb élet után sóvárognak, én azonban azt tanultam az én Istenemtől, hogy arra az életre kell eljutnom, amely meg nem szűnik a halál után, mikor a halál már közbelépett. És ezért ennek az ideiglenes életnek a befejezését szív­béli hittel várom, mert nem vagyok hasonló a gonosztevőkhöz, miként te mondád, hatalmas úr. Mert amikor ők élni akarnak, az Istent megta­gadva, valójában meghalnak : én pedig hitem megvallásával az örök életre jutok el. A ti tör­vényeitekbe sem egyezem bele, mert Krisztus­nak, az én Istenemnek a törvényeit tartom meg, híveimnek is ezeket hirdettem. Amantius praeses: Sokáig próbáltunk rábírni, hogy engedelmeskedj a császári parancsoknak, de mivel lelked zordonságát nem lehetett meg­törni, intő példa leszel minden kereszténynek, hogy megrettenjenek halálod módjától, akik élni akarnak. Ekkor kiadta a parancsot, hogy a többi szen­vedéseken kívül, melyeket már elviselt, az Isten szent papjának, illetve szolgájának nyakára malom­követ kössenek és a Sabaris (Gyöngyös) folyó hullámaiba fojtsák. Mikor a hídról a folyóba dobták és igen so­káig nem merült alá, beszélgetett a körülállókkal és imádságával alig tudta kieszközölni, hogy el­süllyedjen, nehogy az ő sorsától megborzadjanak (a hívek). Testét nem messze találták meg attól a hely­től, ahol elmerült és azért itt imádkozóhely van; szent tetemét ellenben a scarbantiai (soproni) kapu 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom