Balogh Albin: Szent Quirinus (Rákospalota, 1935)
táborhelyeket kijavították, újjáépítették, egészen új várakat emeltek, a várak között jelző őrtornyok állottak és vigyáztak a túlsó partiak minden mozdulatára. A várakba, melyek egymástól 15—20 kilométerre állottak, elitcsapatokat helyeztek föltétlenül megbízható tisztekkel; a fegyelem fönntartására kétszeres gonddal ügyeltek. A birodalom kormányzásának megosztásánál Diocletianus az ázsiai provinciákat és a Balkán keleti csücskét választotta, Pannóniára vonatkozóan csak a főirányítást tartotta meg magának, a közvetlen rendelkezést Pannóniában és a balkáni provinciákban Caius Galerius Maximianusra bízta, aki Sirmíumból intézte tartományainak ügyeit. A kormányzás megkönnyítése végett a Dunántúlra és a Dráva-Száva közére terjedő Pannóniát, mely 107 óta már úgyis keleti és nyugati részre, Alsó és Felső Pannóniára oszlott, négy kis tartományra osztotta, de a polgári és katonai kormányzatot, mely eddig egy-egy provinciában a helytartó kezében összpontosult, külön választotta, s ezek között is a Savia nevű tartomány polgári kormányzójának, a sisciai correctornak csak korlátolt bírói hatalmat adott, úgyhogy a halálos ítélettel járó pereket Pannónia Prima tartomány polgári kormányzójához, a savariai praeseshez kellett áttennie. A katonai és polgári igazgatás szétválasztása folytán a katonai parancsnokoknak nem kellett polgári ügyekkel foglalkozniok s így minden figyelmüket a katonaságra koncentrálhatták. A császár iránt való föltétien engedelmesség, a birodalom 15
