Balogh Albin: Szent Quirinus (Rákospalota, 1935)

zsa Mithras kultuszát, tiszteletére táborhelyeken — hazánkban különösen nagy számban — templomokat építettek, — jóllehet a perzsákkal szinte állandóan folyt ekkor a háború. Ellenben tűzzelvassal iparkodtak kiirtani a szerintük pacifista szellemet, mely békét kívánt és szeretetet hirdetett. Ugyancsak a harcias szellem ápolása végett rendezték a véres gladiátori játékokat, amelyekben emberek emberekkel életre-halálra küzdöttek. A legyőzött gladiátort, ha nem is kapott halálos sebet, igen sokszor ott a helyszínen szúrták agyon, ha a nézőközönség ingatag kegye ellene fordult. A néptömeg szinte megkövetelte a cirkuszi játékokat, a betanított vagy felbőszített állatok egymás vagy éppen emberek elleni küzdelmével, a gladiátorok véres, esetleg tömegharcaival s a császárok a tömeg megnyerése végett is szívesen látták e játékokat. Aki e véres látványosságokon, hivatalos sportszámba menő embergyilkosságokon nem volt hajlandó résztvenni, az emberiség ellenségének, elvakult, a társadalmi renden kívül álló sötét léleknek gondolták és mondották.

A gazdasági élet eresztékeiben recsegett-ropogott. A rabszolga-munkára alapozott kapitalista rendszert óriási megrázkódtatások érték a folytonos háborúk által, melyek gazdaságilag semmi hasznot és föllendülést nem hoztak, ellenben az államtól és az egyesektől erőn felüli áldozatokat kívántak. Megtörtént, hogy gazdag provinciák éveken át nem arattak. A jövedelmek elmaradtak, a terhek roppantul súlyosodtak, az árak felszöktek. Diokletianus híres ármaximáló rendeletei-13