Nagy János:: Hierolexikon polymathicum latino-hungaricum (Szombathely, 1845)
X mondani; hogy a’ mi e’ részben erőmből egy év alatt kitelhetett, az egyház’, és a’ haza’ közjavára megtenni el nem mulasztottam, ’s igy talán szabad remélnem, hogy fogyatkozásaimat tiszta szándék’ hijaíil tekinteni kisem fogja. Hátra van elvégre még kétféle édes adó, mit az oltár, és haza előtt lerovhatni legédesb kötelességemnek tartom. Az elsővel tartozom fenn is már megtisztelt Szilasy János egyetemi tanító úrnak, mert hogy régen dajkált szándékom valahára tettre kelt, hogy az, mibe kezdeni rég sóvárogtam, de minek megkezdésétől terhei miatt annyiszor visszaborzadtam, most egyévi folytonos munkálódásom után napfényre kerül — nagytiszteletű, ’s tudós Szilasy János úr örök emlékezetű nagylelkűségé nek közvetlen eredménye. Vegye azért a’lelkes férjíiú Isten, és ember előtt forró szivem’ örök háláját, mire O nem csak engemet, hanem azokat is mindnyájokat lekötelezte, kik valaha e’ munkának legkisebb hasznát élvezendik. A’ másikkal tartozom tisztelendő Fábián István urnák, győrmegyei áldozár, széplaki népáldor, ’s a’ magyar tudós társaság által tiszteletdijra méltatott magyar szókötési pályairat’ szerzőjének, ki t. i. a’ fentisztelt hittani kar által dicséretre méltatott velem versenyző theologiai műszótárát nekem használatúi nemesszivűleg általadta; kinek becses, bátor rövid, gyűjteményét, mennyire szótárom’ rendszerével összeillett, gondosan használni iparkodtam. Ismétlem itt azért vetélytársamnak ezen szép férjfias tényeért szives köszönetemet, és újólag hő érzettel elmondom: adja Isten, hogy éjnapi fáradozásom’ igénytelen gyűjteménye az övével párosítva közhitű ősegyházunknak tudományos virágzását honi nyelvünkön óhajtott sikerrel elősegélje, és ha a’ köztanulatos egyházi műszótárnak legparányibb részben is várandó gyümölcse valóban lenne, ezen gyümölcs’ édességének ama’ részét mellyre tisztelt pályatársom’ szótárirata befolyással birt, tiszta öntudatában mindenkor, mint saját müvét élvezhesse. Álljon itt záradékúl azon munkáknak névsora, mellyekből, mint forrásból közvetlen merítgettem: D. Jounnis Siunda a monte regali Abbatis ex ord. Cisterc. Lexicon polemicum. Augustae Vindelicorum 1761. Jpanb to interbiti bér djttftftdjen Díeítgton unb JlmiKngefcfndjte bon 2B. 3X ftuljtmann. £aííe 1826.
