Puskely Mária: Batthyány hercegorvos. Ősök, elődök, utódok körében (Szombathely, 2017)
II. Fejezetek az „ezer éves” Batthyány család történetéből - „Vitézek mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél...? - Katonák, országnagyok, birtokszerzők, politikusok
259 németújvári BATTHYÁNY VILMOS (pinkafői ágazat) (Zalaszentgrót, 1870. márc. 14.-1923. nov. 24. Körmend) gr., Zsigmond és gr. Erdődy Johanna Mária Gobertina fia. Dr. Batthyány László iskolatársa a kalocsai jezsuita gimnáziumban. Felsőbb tanulmányait Innsbruckban és Rómában végezte. 1894-ben szentelték pappá, 1900-ban nyitrai kanonokká nevezték ki, 1904-ben utódlási joggal a nyitrai püspök segédpüspöke, 1911-ben Nyitra megyéspüspöke lett. A csehszlovák csapatok 1918 végén megszállták Nyitrát, Vilmos püspököt letartóztatták (magyar prédikációjáért), majd három hetes fogvatartás után kitoloncolták. - XV. Benedek pápa címzetes érsekké nevezte ki. Unokafivére, Dr. Batthyány László fogadta be. Utolsó három évét így Körmenden élte, ott is hunyt el a népes Batthyány család szeretetétől övezve. - Több kötetes Naplójának 1945-ben Körmenden nyoma veszett. - A németújvári Batthyány sírboltban pihen. * „Laci unokatestvére, Batthyány Vilmos püspök Nyitráról szintén gyakori vendég volt Köpcsényben; Kalocsán gimnáziumi társa volt Lacinak, emiatt jó barátok voltak.” (LillyC) Töredékek a modern római életből. Felolvasás melyet Dr. Batthyány Vilmos gróf Nyíregyházi áldozár, Ő szentsége titkos kamarása a Nyitrai Kath. Körben tartott 1898. évi november hó 27-én. Nyitrán, 1899. „1923. nov. 10-én ünnepelte a hercegi pár ezüstlakodalmát. Reggel 10-kor Batthyány Vilmos érsek mondott misét... Gyönyörű szép nap volt. A rokonok elutaztak sorban, csak Vilmos érsek maradt még a herceg rábeszélésére nálunk, bár ő is el szándékozott menni az ünnep lezajlása után. De a herceg úr oly kedvesen mondta neki: - Maradj még egy éjszakára, Vilmos, annyit köhögtél, holnapra jobban leszel. Lefektette az érseket, de az estére 40 fokos lázat kapott, másnapra tüdőgyulladás fejlődött ki, s a kilencedik napon már haldoklott szegény. Mi ápoltuk őt, utolsóelőtti éjjel én voltam mellette, s akkor láttam, milyen megható gyöngédséggel vette a beteget körül a herceg, és milyen mennyei türelemmel viselte szenvedéseit a főpap. Batthyány herceg talán előre megérezte a baj súlyos voltát, azért nem engedte őt útrakelni.” (Isten Szolgája, Batthyány-Strattmann László életéből. Egy szerzetesnővér feljegyzései. Margit Virágok 1946. 1. szám) németújvári BATTHYÁNY TIVADAR (pinkafői ágazat) (Zalaszentgrót, 1859. febr. 23.-1931. febr. 2. Bp.) gr., politikus, miniszter
