Puskely Mária: Batthyány hercegorvos. Ősök, elődök, utódok körében (Szombathely, 2017)
II. Fejezetek az „ezer éves” Batthyány család történetéből - „Vitézek mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél...? - Katonák, országnagyok, birtokszerzők, politikusok
244 véreket, akik meggyökeresedve Erdély-szerte tanintézeteket, árvaházakat, aggmenházakat és kórházakat létesítettek. - Nevéhez kapcsolódik Erdély kórházhálózatának kiépülése. * BILINSZKY Lajos: A sz. Ferenc-rendi nővérek tan- és nevelőintézetének története. Nagyszeben, 1903. németújvári BATTHYÁNY KÁROLY (pinkafői ágazat) (Csákány, 1799. szept. 11.-1852. szept. 27. Zalaszentgrót) gr., Nepomuki János és Gemmingen Anna fia. Hitvese NÁDASDY Ernesztina (1801-1829), majd NÁDASDY Karolina. Nyolc gyermekük született. * SZABÓ Imre: Egyházi gyászbeszéd Németújvári Gr. Batthyány Károly urnák hamvai fölött. Veszprémben, 1852. (OSzK) BATTHYÁNY GERAZIM OSBM (? -1825. jún. 1. Munkács) 1772 körül belépett a görög szertartású bazilita rendbe. 1804-ben tanárként működött a máriapócsi kolostorban. 1810-től haláláig hegumen (elöljáró) volt Munkácson, Bixadon és Krasznobródon. - Alakját nem tudjuk elhelyezni a Batthyány családfán. Emlékét a bazilita rendtörténet őrzi. németújvári BATTHYÁNY LAJOS Ferenc (Zsigmondi ágazat) (Pozsony376 1806. febr. 14.-1849. okt. 6. Pest) gr. Batthyány József Sándor gr. és a horvát származású Skerlecz Borbála (1782— 1838) fia. Fiatalon katona, majd a kiterjedt családi birtokon gazdálkodik; cukorgyárat is létesít, támogatja a lótenyésztést. (Ikervár, Vas vm.). Hitvese ZICHY Antónia (1816-1888). Három gyermekük: Emmanuela, Ilona és Elemér. 1839-től a reformellenzék vezéralakja a felsőházban. Elnöke az Országos Iparegyesületnek, 1842-től az Ellenzéki Párt elnöke. 1848. ápr. 7-én független magyar kormány alakult Batthyány miniszterelnök vezetésével. Szept. 11-én Jelasics támadást indított. Szept. 17-én új kormány alakítására készült, de Lamberg megölése után lemondott a kormányalakítási megbízatásról. 1848. dec. 2-án lemondott V. Ferdinánd, utóda Ferenc József lett. 1849. jan. 4-én Windischgraetz katonai diktatúrát rendelt el. Megkezdődtek a letartóztatások. B. Lajost Pesten fog-376 Vö. Dr. ORTVAY Tivadar: Pozsony város utcái és terei. 1904. Püski Kiadó, Bp., 1991. 18.
