Puskely Mária: Batthyány hercegorvos. Ősök, elődök, utódok körében (Szombathely, 2017)
II. Fejezetek az „ezer éves” Batthyány család történetéből - „Vitézek mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél...? - Katonák, országnagyok, birtokszerzők, politikusok
198 növénytani szójegyzék tudós szerzője, valamint 1576-tól Beythe András lelkész (1564-1599). A szójegyzék Stirpium nomenclator Pannonicus 1583-ban jelent meg Clusius növénytani művének függelékeként.369 * BALASSI Bálint: Batthyány Boldizsárhoz házassága ügyében írt önvédelem. Nagyszombat, 1585. február 11. KATONA Imre: Bruegel és a Batthyányak. Magvető, 1979. * 1571. ápr. 12. Prága. Miksa király levele Batthyány Boldizsárhoz, melyben írja, hogy az erdélyi fejedelem, János király fia meghalt, és így az erdélyi részek török veszedelembe kerültek. Ha kellő gondoskodás nem történik, félő, hogy ezen országrész elvész. Mi az erdélyi fejedelem követét, Békés Gáspárt, gyorsan Erdélybe küldtük, hogy ezen országrész fennmaradása érdekében intézkedjék. (.Mem III—225.) 1575. júl. 30. Bécs. Károly főherceg levele Batthyány Boldizsárhoz. Mivel a török nagyon készülődik és félő, hogy Győr felé ellenséges támadás lesz, meghagyja, hogy ha Teuffel András győri kapitány megkeresi, hadinépével nyomban menjen a neki kijelölt helyre. (Mem III—239.) 1577. márc. 10. Bécs. Ernő főherceg inti Batthyány Boldizsárt, hogy Miksa király temetésén vegyen részt, mert igen különös lenne, ha a magyarok közül ezen senki sem jelenne meg. (Mem III—247.) 1580. okt. 10. Grác. Károly főherceg levele Zrínyi György tárnokmesterhez, Batthyány Boldizsárhoz és Nádasdy Ferenc vasi főispánhoz, melyben írja, hogy követeik által küldött levelüket megkapta a pozsegai bég levágott fejével együtt és 12 zászlóval. Győzelmükhöz gratulál és jelenti a császárnak. (Mem III—254.) 1590. máj. 5. Laxenburg. Károly főherceg levele Batthyány Boldizsár özvegyéhez, melyben többek között férje elhunyta fölött részvétét fejezi ki. (Mem III—275.) * HORVÁTH Tibor Antal: Az első Vas megyei régiséggyűjtő. Dunántúli Szemle, 9(1929) 645-652. ECKHARDT Sándor: Batthyány Boldizsár a francia udvarnál. Magyarságtudomány, 2(1943) 36-44. KATONA Imre: A Batthyányak és a reformáció 1551-1570. Savaria, Vas Megyei Múzeumok Értesítője. Helytörténet. 5-6(1971-1972) 435-466. 369 A német származású Johannes Manlius, vándomyomdász, 1582-től lutheránus nyomdát működtetett Németújváron, 1586- tól Varasdon; 1587-től 1592-ig Monyorókeréken dolgozott a nyomda (Erdődy-vár). Itt adták ki többek között Frankovith Gergely soproni sebészborbély: Hasznos és fölötte szükséges könyv... c. munkáját. 1600-tól 1602-ig Sárváron működött. Manlius összesen 29 magyar könyvet adott ki.
