Puskely Mária: Batthyány hercegorvos. Ősök, elődök, utódok körében (Szombathely, 2017)
I. Dr. Batthyány-Strattmann László: Visszaemlékezés 1870-1929 - németújvári Dr. Batthyány-Strattmann Boldog László közvetlen elődei, családja
127 „Lujza apja egyáltalán nem volt elragadtatva «Lujzácskája» jövendőbeli anyósától. Ez a hidegen számító asszony, aki fennhéjázva mérte fel egy csákányi Batthyány lánnyal kötendő házasság előnyeit, visszataszítónak tűnt Batthyány Zsigmond számára. Amikor azonban Lujza túlboldog szemébe nézett, nem tudta megtagadni beleegyezését. - Batthyány Lujza és Batthyány József 1861. szept. 21-én kötöttek házasságot Mariazellben. Dunakiliti kastélya lett otthonuk. Első gyermekük, József, néhány hetes korában meghalt. - Aztán jöttek a gyermekek, egymás után. Franciska, ő életben maradt. Utána ikrek, kicsi korukban meghaltak. Azután Antónia, József - végre egy fiú, aki életben marad! - majd ismét lányok, Vilma, Olga és Blanka, azután még egyszer ikrek, mindkettő meghalt, azután LÁSZLÓ, János, végül az utolsó, Erzsébet. 14 gyermek.” (PB-Eml) „Nincsen talán a földgömbön ország, mely annyi érdekkel bírna a tudományokkal foglalkozókra nézve, mint a három hegy és négy folyó között fekvő, melyet a magyar büszkeséggel nevez hazájának; nevezetesen, ha azon tudomány puhatolásával foglalkozik, mely létünk elkerülhetetlen tényezője, s ez a gazdaság! Midőn e jelen sorok czéljául tűzte ki, hogy vagyona leírásából egyes, talán nem egészen érdektelen adatokkal a tisztelt olvasót megismertesse, jól tudta a szerző, hogy ez által a hazai nemzetgazdászat leírása tekintetében vajmi keveset nyújt; de nem cseppekből áll-e a nagy tenger, s a leglényegtelenebb helyi érdekű lap nem szolgáltathat-e anyagot a központi sajtónak? Nem bővitendi-e e jelen leírás hazánk e téren mozgó irodalmát; de sikerülni fog talán annak némiképpen való bebizonyítása, hogy a más országokban e téren immár elért kedvező eredményt mostoha viszonyaink folytán, s mivel kizárólag földmívelésre szorulunk, itt el nem érhetjük; mely bebizonyításnál szíves elnézést kér a szerző. T. Olvasóm! Mint művem kezdetén jelzém, hűn ragaszkodtam jószágkezelési téren évek óta szerzett tapasztalataim elősorolásához, anyagul vevén birtokaimon gyűjtött, talán nem egészen érdektelen ismereteim- s élményeimet. Záradékul felkérem birtokos-társaimat, szíveskedjenek saját, az enyémnél bizonyosan nagyobb fontossággal, szakértelemmel és érdekkel bíró, ilynemű tapasztalataikat - már hazafias kötelességből is, - nyilvánosságra hozni, mely anyagból azután egy, az enyémnél sokkal avatottabb toll, - követvén a méh példáját, mely különféle virágokból gyűjtögeti a becses mézet, - egy kimerítő művet készítend, hogy abból a fiatal magyarság, midőn uradalmait átveszi, biztos kalauzt nyerhessen; s igy, ha csak parányi részben járulhatott is e czél eléréséhez, a magyar gazdaság felvirágoztatásához; édes jutalomban részesül... Mindenek előtt foglalkozom a gazdasági szemlék czéljának ismertetésével, azután áttérek a kerületi tiszt: «ispán» működésének leírására; szólok röviden a gazdasági üzemről, valamint az állattenyésztés és növénytermelésről; a gazda
