Puskely Mária: Batthyány hercegorvos. Ősök, elődök, utódok körében (Szombathely, 2017)

I. Dr. Batthyány-Strattmann László: Visszaemlékezés 1870-1929 - Korabeli irodalom (1870-1932)

121

Apróságok Hercegünk életéből. Rábavidék, 1931. febr. 8. 1-2. Batthyány-Strattmann László herceg. Világposta, 1931. márc. 3. szám, 91-93. In memoriam Batthyány-Strattmann László herceg dr.j Vidéki Orvosok és Gyógyszerészek Lapja, Orvosi és Gyógyszerésztársadalmi Közlöny. Debrecen, 2(1931) március hó.

Batthyány-Strattmann László herceg. Őrszem, (Canada) 1931. márc.

A körmendi hercegi hitbizomány új várományosa. Rábavidék, 1931. május 3. F. A.: Az orvos-herceg és a köpcsényi gyógyszerész. Gyógyszerészi Értesítő, 1931. 1. szám, 30-31.

Gyászmise. Rábavidék, 50(1932) jan. 24.

SONTAGH Jenő: Az orvos-herceg. Emlékezés Batthyány László dr. hercegre.

„...Ki volt Batthyány László? Külsőleg, a világ előtt, a legfényesebb főúri nemzetségnek, az Örs vezértől származó Batthyányaknak feje, nádorispánok, bánok, zászlósurak, tábornagyok és hadvezérek, egyházfejedelmek és hercegprímások utódja, herceg, az aranygyapjú vitéze, sok-sok ezer holdnak, a köpcsényi és körmendi várnak ura. De ő előtte ez csak mellékes volt, és ha megkérdezik a foglalkozását, bizonyosan azt feleli: orvosdoktor. - Mert elsősorban az volt. Ha a nevét aláírta, legtöbbször elhagyta a herceget, sokszor a keresztnevét is, de a doktor sohasem maradt el neve elől. Nyolc évi főispánságom alatt csak egyszer kért tőlem valamit.

A háború első évében, amikor a köpcsényi körorvos és az ő kórházának főorvosa is hadba vonult, egy széles vidék orvos nélkül maradt, s akkor csaknem mentegetődzve, hogy egyszer ő is kér valamit, adta elő azt a kívánságát, helyettesittetném-e be őt a körorvosi állásra. És bizony mondom, hogy nem hiszem, hogy ebben az országban volt vagy van vagy lesz olyan kör, ahol az orvosi szolgálat jobban, lelkiismeretesebben és pontosabban lett volna ellátva. Nem méltatlankodott, ha éjnek idején, legjobb álmából verték fel, nem húzódozott hóban, fagyban, sárban kocsira ülni, hogy elmenjen egy szülő asszonyhoz, nem fogta be orrát, ha alacsony, szellőzetlen, a munka verejtékszagától terhes földes szobába kellett lépnie, és úgy vizsgálta meg, úgy ápolta a legutolsó napszámost vagy beteg cigányt, mintha főherceget kezelt volna... Orvos volt és emberbarát, Krisztus Urunknak alázatos hive, követője és katonája... Mit mondjak még erről a nagy és szent emberről? Beszéljek a legideálisabb férjről, a legjobb családapáról, a kinek pihenést és szórakozást a családi kör, a szó magyar értelmében vett hitves és feleség és a tiz gyermek zsivaja jelentette, mert első a gyermek!...