Császár István - Soós Viktor Attila: Magyar Tarzícius. Brenner János élete és vértanúsága 1931-1957 (Szombathely, 2003)

A nyomozás

hogyan élt a káplánunk. Utána gyalog mentünk haza a sötétben.

Két hétig minden nap reggel kilenc órakor kopogtattak az ablakon, s a plébános úrral vittek kihallgatásra.91

A plébánost - Kozma Ferencet - tehát többször kihallgatták és megverték. Úgy bántak vele, mint egy közönséges gyanúsítottal. Feltehetően a gyilkosság után az egyik elkövető meggyónt nála, mert amikor hazament szülőhelyére, hozzátartozóinak a következőket mondta: „Ne kérdezzetek semmit. Tudok mindent, a gyilkos meggyónt nekem, nem beszélhetek.” (Köztudott, hogy a katolikus egyház papjait köti a gyónási titok.) A híveknek feltűnt, hogyha szóba került Brenner János vértanú halála, Kozma Ferenc mindig azt mondta: „Ó, azt hagyjuk!” Nem akart beszélni az esetről, nehogy véletlenül is elszólja magát.92 Látszott az arcán az az óriási fájdalom, amelyet káplánja elvesztése okozott számára, és az különösen is bántotta, hogy erről nem beszélhetett.93 A plébánost 1958-ban Rábakethelyről Oszkóra helyezték,94 valószínűleg a gyilkosságnak is része volt ebben. Egy békepap - Varga István - került a helyére Egyházasrádócról.

Abban az időben a rábakethelyi plébánián is a betegellátó könyvbe írták be, ha beteghez mentek és szentségekkel látták el. Amikor a nyomozók kiszálltak a plébániára, ebből a könyvből kitépték az utolsó lapot, amelyen Brenner atya bejegyzése szerepelt.

A rendőrség a nyomozás során az áldozatra terhelő bizonyítékként nővel való kapcsolatot keresett, hogy ezáltal rossz hírbe hozzák a már meggyilkolt káplánt.

1,1 Tauszer Amália vallomása in.: Vasvármegye.

92Dr. Kozma Ferenc halála után rokonai ellátogattak Rábakethelyre, és akkor mondták el ezt a történetet Kurucz Erzsébet Vincenza SDS nővérnek.

93 Kozma Piroska és Kozma Ágnes 2000. december 6-i vallomása alapján. Ők Kozma Ferenc keresztlányai.

94 Szombathelyi egyházmegye sematizmusa alapján, Szombathely, 1972.

89