Császár István - Soós Viktor Attila: Magyar Tarzícius. Brenner János élete és vértanúsága 1931-1957 (Szombathely, 2003)

Diákévek

Akikben a papi hivatás jeleire figyeltek fel, azokkal külön is foglalkoztak. A diákok szívesen vettek részt az itt működő cserkészetben és a Mária-kongregációban. Ezekre az ifjúságiközösségi összejövetelekre János is örömmel ment el.

Ebben az időben az ország területén öt ciszterci gimnázium működött: Budán, Baján, Egerben, Pécsett és Székesfehérváron. Az itt tanuló diákok számára úgynevezett ciszterci olimpiát rendeztek Pécsett Éber Alán vezetésével. Az évente megrendezett sportversenyek célja az volt, hogy a különböző gimnáziumokból érkező diákokat egymással megismertessék, és összeméijék testi és szellemi képességeiket.

A Brenner család 1944 novemberében a közeledő front elől visszatért Szombathelyre, a régi családi házba, de a gyakori bombázások miatt tovább kellett menekülniük Ausztriába. A háború után - 1945 novemberében - ismét Pécsre költöztek, a már ismert lakásba, a Kossuth Lajos utca 27. szám alá. A család élete a korábban megszokott módon folytatódott. A régi környezetben új lakótársakkal ismerkedtek meg. Eme az időszakra így emlékezik vissza Mádl Dalma, ajelenlegi köztársasági elnök felesége:

„A családdal ’45-ben találkoztam, amikor a háború után Szombathelyről visszakerültünk Pécsre. Brennerék nagyapámék házában laktak, a mi régi lakásunkban, ezért mi nagyapámék lakrészébe költöztünk. A három fiú közül Jancsihoz kerültem a legközelebb, mi egyidősek voltunk. Délutánonként - amikor ő végzett a tanulással - a kertben játszottunk, kosárlabdáztunk. Egy régi, lyukas fenekű fáskosarat akasztottunk fel, abba dobáltuk a labdát.

Jancsi nagyon jól tanult. Reggelente a Belvárosi templomba ment szentmisére, talán ministrált is. Akkor már gondolt arra, hogy ciszterci szerzetes vagy pap lesz.

Emlékeimben úgy él, mint egy mindig mosolygó,

38