Császár István - Soós Viktor Attila: Magyar Tarzícius. Brenner János élete és vértanúsága 1931-1957 (Szombathely, 2003)

A családi fészek

misekönyvet még a munkahelyére is magával vitte, nem rejtette a táskájába, hanem bátran az íróasztalára helyezte, annak ellenére, hogy munkatársai nemtetszésüket fejezték ki. A rózsaíuzért naponta elimádkozta, lehetősége szerint a családdal közösen. Minden hónap elsőpéntekén elvégezte a szentgyónást, és Jézus szenvedéséről elmélkedett.

Az édesanya napjait az otthoni munka és gyermekei nevelése töltötte ki, hiszen erre szentelte az életét, ezért nem vállalt egyéb munkát. Hitvestársához hasonlóan, a gyakori szentmisehallgatásban és a szentáldozásban nyert lelki erőt, és adott jó példát gyermekeinek.Türelmes, nyugodt természetének köszönhetően az emberek nagyon megszerették. Mindenkihez-akivel csak találkozott - volt egy kedves szava, szívesen segített másokon, még akkor is, amikor a család szűkös körülmények között élt a második világháború

utáni nehéz időkben. „Ha valakit megajándékoztam, másnap háromszor annyit kaptam” - vallotta.

Brenner József és Wranovich Julianna házasságkötésük után Szombathelyen éltek, az ősi Brenner családi házban, a nagyszülőkkel. Itt született legidősebb gyermekük, László 1930. augusztus 16-án.

34