Császár István - Soós Viktor Attila: Magyar Tarzícius. Brenner János élete és vértanúsága 1931-1957 (Szombathely, 2003)

A kötetben szereplő személyek életrajza

Olofsson Károly Placid OSB (1916-) bencés szerzetes. Fogadalmat 1935-ben tett, 1939-ben szentelték pappá. 1945-től a budapesti bencés gimnázium magyar-német szakos tanára. 1946. szeptember 8-9-én a budapesti szovjet hadbíróság tíz év büntetőtáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Ebben az időben gyilkoltak meg a budapesti Kamaraerdőben egy orosz őrmestert. Ezt a gyilkosságot hatalmas csúsztatásokkal kapcsolatba hozták a KÁLÓT-tál, Oloffson Piacid OSB és Vág József SJ személyével. Ennek következtében került Piacid atya a GULAG táboraiba. Innen 1955-ben térhetett vissza Magyarországra. Fizikai munkásként, majd mosodavezetőként dolgozott.

Ortutay Gyula (1910-1978) néprajztudós. 1942-ben lépett be az FKGP-be, amelynek kulturális szakértője volt. 1945-től titokban a Kommunista Pártnak is tagja volt. 1945-1953 között nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő. 1947 és 1950 között vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1957 és 1963 között az ELTE rektora, majd 1957-től 1964-ig a Hazafias Népfront főtitkára.

Péter Gábor (Eisenberger Benjamin) (1906-1993) négy elemit végzett szabósegéd. 1931-től tagja az illegális Kommunisták Magyarországi Pártjának. A politikai rendőrség (PRO) egyik szervezője. 1945 januárjától 1953 januárjában bekövetkezett letartóztatásáig a szervezet vezetője altábomagyi beosztásban. Egyéni kegyelemben részesül 1959- ben és ezzel szabadlábra kerül. Ezt követően könyvtárosként dolgozik.

Pétery (Petró) József (1890-1967) egri egyházmegyés pap. 1942-ben nevezte ki váci megyéspüspökké XII. Pius pápa. 1953-tól haláláig Hejcén tartotta házi őrizetben az államvédelem.

XII. Pius (1876-1958) családi nevén Eugenio Pacelli. Fiatalon a pápai diplomácia szolgálatába állt, 12 évig volt müncheni és berlini nuncius. A budapesti Eucharisztikus Világkongresszuson 1938 májusában a pápa legátusaként volt jelen. 1939. március 2-án választották pápává.

Prazsák Mihály Először a szombathelyi, majd a veszprémi egyházmegyében tölti be az Állami Egyházügyi Megbízott tisztséget.

264