Császár István - Soós Viktor Attila: Magyar Tarzícius. Brenner János élete és vértanúsága 1931-1957 (Szombathely, 2003)

Paptársak a vértanúról

meg ezeknél, ő tettbe is öntötte azt, amit imádkozott, tettel dicsőítette meg azt, akit a szentmisében jelenvalóvá tett, Jézus Krisztust. Legyen Brenner János életpéldája, kedves Híveink, nektek is buzdítás komoly, összeszedett, áldozatkész keresztény életre.

Ez a kis kápolna pedig legyen jel továbbra is. Legyen jele annak, hogy el lehet némítani a püspököket, el lehet némítani a papokat, be lehet börtönözni, meg lehet ölni, meg lehet nyomorítani a keresztényeket; de Krisztust nem lehet elnémítani, az O Egyházán a pokol kapui sem vesznek erőt. S ez töltsön el bennünket, katolikusokat büszkeséggel, testvéreim: voltak, vannak és lesznek magyar katolikus egyházunknak hős lelkű papjai, szentjei, hívei, olyanok, mint aki Brenner János volt. Ámen

Molnár Szabolcs

Brenner János halálának 44. évfordulója

Szombathely, Szalézi kripta 2001. december 16.

Krisztusban Kedves Testvérek!

Vasárnap reggeli szentmisére harangoztak, mint minden más vasárnap reggelen. De a rábakethelyi templomban a szentmise nem kezdődhetett el azon a napon, 1957. december 15-én, és advent lévén nem hangzott fel a hívő nép ajkán az időtlen vágy: Harmatozzatok égi magasok. Mert a szentmisére hívó harangszó, akkor még sokan nem tudhatták, Brenner János káplán lélekharangja volt a rábakethelyi templomtoronyban. Mi történt ezen a legsötétebb téli éjszakán, 1957. december 14-ről 15-re virradó éjszaka?

Betegellátás ürügyén csalták ki a fiatal káplánt, Brenner Jánost a plébániáról. O tudva papi kötelességét, elindult az Oltáriszentséggel a dombtetőn keresztül a beteghez. Az erdő szélén már vártak rá gyilkosai, akik rátámadtak és kegyetlen brutalitással, 32 késszúrással megölték. A faluban kiáltásokat hallottak, majd ily szavakat:

158