Császár István - Soós Viktor Attila: Magyar Tarzícius. Brenner János élete és vértanúsága 1931-1957 (Szombathely, 2003)

Paptársak a vértanúról

Paptársak a vértanúról Kovács Sándor megyés püspök imája Brenner János temetésén Szent Quirin-templom, Szombathely, 1957. december 18. Uram, Jézusom! Isteni Főpapunk! Tekints most ránk ebben a nagy fájdalomban, amikor itt állunk a mi szeretett fiatal paptestvérünk koporsójánál, akinek tragikus hirtelenségü vértanúi halála mindnyájunkat annyira letört. Tekints a fájó szívű szülőkre és testvérekre, - tekints erre az Egyházmegyére, annak papjaira és a hívekre, akik ma itt, a te szent akaratodban alázatosan megnyugodva könyörögnek Hozzád: öleld szívedre örök nyugodalma boldogságában a mi vértanú testvérünket. Uram, Jézusom! Hisz Te tudod azt, hogy milyen lélekkel adta oda az ő értelmét a te szent szolgálatodra. Éles eszü, világos látású, kegyelemmel telített volt. O elhozta mindezt Neked, hogy odategye a te kegyelmed világosságába, hogy egészen a Tied legyen. Uram, Jézusom! Ezért öleld magadhoz a te szent, fiatal áldozatodat, aki odaadta életét Érted és a lelkekért. Ezért volt ő telve bizalommal, reménységgel; ezért tudott mosolyogni a világra, az emberekre, a jókra és a gonoszokra. Ezért tudott Rád is mosolyogva nézni, mert egészen a Tied volt, mert egészen Rád hagyatkozott. Ezért volt oly határozott, bátor, önfeláldozásra kész, - mert erősen hitt. Uram, Jézusom! Öleld Magadhoz a te fiatal áldozatodat, a mi vértanú testvérünket. Öleld Szívedre, hisz Tőled tanulta ezt az áldozatot. A te isteni Szíveden, amely ott volt a mellén, dobbant el szíve utolsó dobbanása, lehelt utolsót a lelke, - Tőled tanulta ezt az áldozatot. A jó pásztor életét adja a juhaiért... Nem töprengett, nem tétovázott, nem kért emberi támogatást, - bátran indult el, mert lelkekért ment, s mint jó pásztor adta oda életét. Uram, Jézusom! Öleld szívedre a te ifjú áldozatodat, a mi kis vértanú 136

Next

/
Oldalképek
Tartalom