Császár István - Soós Viktor Attila: Magyar Tarzícius. Brenner János élete és vértanúsága 1931-1957 (Szombathely, 2003)

Pogány ok idején

- És elérték a célt, megfélemlítették a népet?-Nem. Nem érték el. Mert annál többen kezdtek templombajámi. Beszélni nem lehet róla, sajnos, nem volt ildomos beszélni pozitív vonat­kozásban. Nem volt jó beszélni róla. Dr. Gyiirki László-Nem csupán Brenner János halt vértanúhalált, tudunk több hasonló esetről. Rábakethelyen egy mélyen vallásos, hívő közösség volt, ahol ő egyrészt - szabad így mondani - könnyen is végezhette az ő szép munkáját, és amint említettem, teljes erőbevetéssel valóban nagyon komoly munkát végzett. Figyelmeztette is az Állami Egyházügyi Hivatal akkori vezetője a megyés fopásztort, hogy helyezze el Brenner Jánost onnan, mert a működése egyáltalán nem kívánatos. A megyés föpásztor be is hívatta öt, és mindezt elmondta neki. Viszont János atya azt felelte: maradok, szívesen vállalok mindent. És miután nem helyezte el, az állami egyházügyi embernek a válasza: akkor lássák a következményeket. Mintegy megpecsételődött talán az ő sorsa azzal, hogy maradt, és nem kérte az elhelyezését Rábakethelyről. Szabó Gyula- Azon az őszön országszerte több papgyilkosság is volt.- Kováts Ferenc tisztelendő urat is kikészítették az ÁVO-n, és ő abba halt bele. Brenner József- Tudta-e, hogy aki a papi hivatást választja, az valahol a vértanúságot is eleve felvállalja az akkori Magyarországon?- Biztos. A papoknak a nagy százaléka börtönben volt, és ő azt tudta nagyon jól, hogy az elöljárói közül egy-kettőt úgy összevertek, hogy belehaltak sérüléseikbe. 132

Next

/
Oldalképek
Tartalom