Császár István - Soós Viktor Attila: Magyar Tarzícius. Brenner János élete és vértanúsága 1931-1957 (Szombathely, 2003)

A nyomozás

Ezután nagy hallgatás következett. Már korábban is ügyeltek arra, hogy az ügy minél kisebb nyilvánosságot kapjon. Kóczán Tibor szabadulása után az őt kérdezőknek, hogy ki bízta meg azzal, hogy beteghez hívja káplánjukat, mindig ezt felelte: „Nem merek beszélni, mert megbízóim még élnek, és félek!” Elismerte, hogy ő hívta ki a káplánt, de megbízói kilétéről semmit sem ámít el.

Tehát annyi megállapítható, hogy az akkor 17 éves fiatalembernek köze volt a gyilkossághoz. Azonban, hogy pontosan milyen szerepet töltött be, és kik voltak a megbízói, arról soha nem beszélt. A rendszerváltozás után a Vasvármegye című újság 1990. augusztusától decemberéig foglalkozott a rábakethelyi papgyilkossággal. Kóczán Tibor ekkor Zalaegerszegen élt, ahol a lap újságírói felkeresték és kérdezték az üggyel kapcsolatban. Mint ahogy előtte is, most is azt mondta:

„Nem merek beszélni, mert megbízóim még élnek, és félek. ”

A nyomozás végén valaki megjegyezte: „Lefolytatták Brenner János szentté avatási perét!” Mindenki előtt nyilvánvalóvá vált az Isten ügyét hűségesen szolgáló, tiszta lelkű, becsületes pap élete.

Furcsaságok a nyomozás menetében

A nyomozati iratokat sehol nem találtuk meg. A bírósági peranyagok egy része fellelhető különböző levéltárakban, azonban néhány irat hiányzik.

Két érdekes aktára érdemes odafigyelni. Az egyiket a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága állította ki 1958-ban Tóka Ferenc ügyében. Érdekessége, hogy a géppel írt szöveg mellett és közben rengeteg a kézzel írt javítás, kiegészítés. A fenti végzést dr. Lakatos Imre, a tanács elnöke, dr. Kádár Géza előadó bíró és dr. Béres Sándor bíró hozta meg. Az ő munkájuk talán nem volt megfelelő? Azért volt szükség ezekre a kiegészítésekre? Bár nem tudni, hogy ki követte el ezeket.

103