Harangozó Ferenc: A csendlaki parókiától a szibériai hómezőkig (Szombathely, 2012)
1967 -1968
A „Bajorok" fedőnevű titkos dosszié „Én voltam az első, aki a poklok poklából elindult, utánam ezrek jöttek” - írta a visszaemlékezéseiben Harangozó Ferenc. Kénytelen volt elhagyni szeretett hazáját, de vajon megszabadult-e a magyarországi hatalom üldöztetésétől? „Néhány évig Svájcban élt. Előbb káplán, majd a schwizi katolikus gimnázium tanára, ahol latint és történelmet tanít. 1960-ban hívják meg a bajorországi kastli gimnázium igazgatójának. A hajdan jobb időket megért iskolát a tönkremenés és a megszűnés veszélye fenyegette. Harangozó Ferenc kiterjedt nyugati kapcsolataival, rendkívüli szervezőkészségével rövid idő alatt megteremtette az anyagi alapot az intézmény felvirágoztatásához. Tapasztalt pedagógiai és irányító munkájának eredményeként néhány év alatt világszínvonalon oktató és nemzetközi hírnévnek örvendő intézmény lett a kastli gimnázium. 1973-ban nyugdíjba vonult. A gimnázium sorsát egész életén át a szívén viselte. 1982-ben Ausztráliába utazott az intézmény jövőjének biztosítása végett. "93 Az emigrációban élő magyarok, köztük dr. Harangozó Ferenc életútját, tevékenységét a hazai hatalmi szervek kiterjedt hálózatukkal figyelték. A '60-as években a politikai rendőrség érdeklődését felkeltette a Kastlban működő magyar gimnázium. A Budapesti Rendőrfőkapitányság Politikai Osztályának III/a. csoportja összefoglaló jelentést írt arról, hogyan készül az NSZK-ban élő magyar emigráció az 1956-os „ellenforradalom" 10. évfordulójának megünneplésére. Az összefoglaló dátuma 1966. augusztus 19. December 28-án ebből egy kivonat készült, melyben a következőkről számolnak be: 93 Hargitai József: Emberközelben, a szerző kiadása, Szombathely, 1997. 24-25. o. 156
