Harangozó Ferenc: A csendlaki parókiától a szibériai hómezőkig (Szombathely, 2012)

1948 -1956

is érdekes, hogy a tizenhét elítélt közül én csak hatot ismertem.- Kik voltak azok, akiket Ön ismert?- Mészáros Tibor veszprémi püspöki titkár, de ő nem volt fővádlott; Keresztes Árpád alezredes; egy volt tanítványom, Balogh Ádám tényleges katonatiszt, aki a mohácsi átkelésnél elvesztette egyik szeme világát (szilánkot kapott); Fekete Öcsi és Nemes Pista a diákjaim; Fehér Laci, aki szintén diákom volt, ő a börtönben halt meg tüdőbajban.- A perben volt védőügyvédje Főtisztelendő Úrnak?- Kirendelt ügyvéd volt, de nem csinált semmit. A személyi adatokat vette fel, ki tudja már hányadszor.- Mikor tartották ügyükben a tárgyalást?- 1948. december 6-án kezdődött és 10-éig tartott.- Hogyan ismertették a vádat? Tolmácsot alkalmaztak?- Akkor már készen voltak a vádiratok. Egy Kökörcsin nevű ruszinszkói tanító volt a tolmács. Szláv ismereteim révén értettem egy kicsit oroszul, észrevettem, amikor rosszul fordított. Közbeszóltam: „Pardon, ez az ember nem jól fordított''. Zavarba jöttek.- Mi volt Ön ellen a fő vádpont? A 700 ember nyugatra szöktetése miatt találták bűnösnek?- Nem. Az oroszok szempontjából ez nem lett volna elég az ítélethez. A fő vád diverzantizmus, kémkedés, a hírhedt 58. § 6. bekezdése volt. Készen állt egy úgynevezett kirakatper, amit

117