Soós Viktor Attila (szerk.): Dallos Imre naplója 1944. szeptember 16.-1945. május 14. (Körmend, 2007)

Dallos Imre naplója

október 20.

Szörnyű éjjelünk volt. Este litánia után felbúgtak a szirénák. Lementünk a pincébe. ‘/2 óra múlva rohannak be. hogy égnek a Sztálin lámpások. Az ellenséges gépek a város fölött. Ebben a pillanatban elkezdtünk imádkozni. Egyszer csak megrendül a

nekült. Belgiumban magyar lelki gondozással foglalkozott, és a jezsuita rend főiskoláján tanított. Rövid ideig Angliában és Németországban is végzett lelkészi szolgálatot. Visszatérve Belgiumba a Benelux országok magyar katolikus főlelkésze lett. A Katolikus Szemlében és az európai magyar katolikus sajtóban publikált.

P. Endrődy László S.I (1935-ig Jambrekovieh) (1905. július 17. - San Jose (California, USA), 1975. július 10.) teológiai tanár, lelki író. 1932. május 3-án lépett a jezsuita rendbe. 1934-ben Pécsett a Pius Gimnázium tanára, majd Szegeden és Lövenben felsőbb teológiát végzett. 1937-ben szentelték pappá. 1940-ben Szegeden a Hittudományi Főiskola tanára. 1949-ben külföldre távozott, az USA-ban telepedett le. Később elhagyta a rendet.

3^ P. Kerkai Jenő SJ (1934-ig Czinder) (Kerkaújfalu (Zala vármegye). 1904. november 9. - Pannonhalma. 1970. november 8.) hithirdető, a KÁLÓT alapítója. Szülei nem akarták, hogy jezsuita legyen, de innsbrucki teológiai tanulmányait egy évig fedezték. 1924-ben Érden lépett a rendbe, a filozófiát 1925-1928 között Szegeden végezte, 1928-1931 közölt a kalocsai internátusbán nevelő. A teológiát 1931-1934 között Innsbruckban végezte, ahol 1934-ben szentelték pappá, teológiai doktor. Hazatérése után a szegedi egyházmegye-közi nagyszemináriumban prefektus, dogmatikatanár. 1935 nyarán Farkas György és Ugrin József segítségével életre hívta a népi Magyarország megteremtéséért küzdő katolikus agráriljúsági mozgalmat, a KALOT- ot. Mint ennek országos elnökét 1939-ben a Jézus Társaság minden más elfoglaltság alól fölmentette. Néhány év alatt félmilliós tagságú szociális szervezetet hozott létre. Utolsó fogadalmát 1941-ben tette le Budapesten. Behívták tábori lelkésznek, s a budapesti Margitszigeten a megcsonkultak kórházleikésze lett. Amikor a kórházat Nyugatra telepítették, megszökött és Debrecenbe ment. hogy a KALOT-ot engedélyeztesse az ideiglenes kormánynál, amit Bánáss László plébános segítségével el is ért. 1945 tavaszán elkezdte a KÁLÓT újjáélesztését, de mozgalmát 1946. júliusában Rajk László belügyminiszter feloszlatta. Kerkai szervezője és elméleti szakértője maradt a Barankovics-féle Demokrata Néppártnak. Az 1946. évi általános rendi gyűlés előírásának megfelelően 1947. július 1-jén megkezdte a Szociális Központ, majd a Falu Manréza megszervezését. Közben Bánáss László veszprémi megyés püspök megbízásából a kiosztott földekre hozott telepesek befogadásáért és lelkipásztori gondozásáért fáradozott. 1948. január-februárban Bánáss. július-augusztusban Czapik Gyula érsek római útját előkészítendő járt Rómában, ahol utasítást kapott, hogy a püspöki kar kísérelje meg egy modus vivendi kialakítását a kormánnyal. 1948. ok» 35 «