Soós Viktor Attila (szerk.): Dallos Imre naplója 1944. szeptember 16.-1945. május 14. (Körmend, 2007)

Lelkigyakorlat

zsúfolásig megtelt. Evangélium után volt szentbeszéd is. Ebben buzdítás volt a további nehézségek elviselésére. Utána a mise végeztével átmentünk a bíróhoz, ahol reggelit adtak, majd elmentünk a halottasházhoz. Itt igen nagy gyászoló tömeg volt. A responzóriumokat kettesben énekeltük egy fiúval. Itt tudtam meg, hogy azt a rengeteg virágot, ami a koporsó körül volt, egy katolikus orosz őrmester hozta motorbiciklijével a környező falvakból. O is ott volt a temetésen.

április 21.

Tegnapelőtt a kastélyból áthozott fürdőkádat vettük igénybe. Délután jól befütötttink a konyhában. Az első fürdőző Imre bácsi volt, utána pedig én. Nagyon jól esett a fürdés. Utánam öreganya következett. Nagyon örült a fürdésnek. Azt mondta, hogy majdnem belefulladt a vízbe.

április 22.

Szelestén búcsú volt ma. A szép templom megtelt hívövei. Mise előtt gyóntatás volt. Gyönyörű beszédet mondott Imre bácsi a misében. Külsőleg sohasem ünnepeltük így meg a búcsút, de belsőnkben annál inkább szebb ünnepet ünnepelünk. Majd Szent József életének néhány lapját vizsgáltuk meg. Mit szenvedett az igazságos József, a bátor férfiú lelkében Mária miatt, addig míg az angyal nem jelent meg neki. Utána micsoda fájdalom szoríthatta össze a szívét, hogy ő, Dávid, király sarjadék oly gyenge fekvőhelyet tud adni a kis Jézusnak. Tudott hinni a legnehezebb időben is. Menekült, otthagyott mindent a zsarnok előtt. A jó Isten a menekültekkel is hasonlóan bán. József az ő védőjük. - Bizony mindenki könnyezett. Majd a hitben való kitartásra hívta fel hívei figyelmét, amikor farkasok támadnak fel a nyájban. Litánián a hitben való kitartásért imádkoztunk. Takácséknál ebédeltünk.

» 167 «