Kardos Klára (szerk.): A szegények orvosa. Batthyány Strattmann László (Eisenstadt, 1982)
Balázsáldás. — Alig 3 gyerek: Ancsi, Gitti, Ciki volt ott a szentmisén és szentáldozáson, a többi mind fekszik. Influenzajárvány. Francinak már 39.9 láza van, Blanki a falnak fordulva, alig beszél, egészen apatikus, és ráadásul alapos bronchitise van! — Reggel Kariinak is láza volt és estefelé már 39, de azért egy vákuumpisztollyal céltáblákra lövöldözött, amelyeket tegnap papundeklibő! vágtam ki neki: férfialakok és egy elefánt, gólya stb. Különösen az elefánt viselkedett nagyon rosszul, mert mindig felfordult lövés nélkül is. Ez nagyon szórakoztatja. — Ivi sincs a sarlach óta jól, és 7 sebhelye maradt. Legalább negyedszer fekszik lázasan, ma ráadásul megkapta az influenzát! Szegény olyan nagyon nehezen tanul, 1925-ben keresztülment a kanyarón (minden gyerek) és a sarlachon, emiatt annyit mulasztott, hogy a vizsgája egészen kérdéses. — Józsi könnyebben tanul, a kicsi nem nagyon erőlteti meg magát, és mégis jól megy. — Gittának kitűnő emlékezete van. — Február 3. Február 4. Most már Gitta is fekszik 39 lázzal. Mindegyiknek a szeme püffedt, dagadt, köhögnek, ami a bacilusmérgek elhatalmasodására vall. Salipyrint adok nekik, kivéve Francit, aki ezt az orvosságot mindig kihányja. — Franzedl nagyon panaszkodik, hogy szúr a szíve, mindig azt hiszi, hogy a szívecskéje nem dobog tovább, és nagy mandulaszemekkel fekszik az ágyacskájában. Megvigasztaltam, hogy semmi baj. — Józsi megint visszaeső! Karli tele bacilusméreggel fekszik és majdnem alszik, de azért vidám. — Gitta még a kezdeti stádiumban van, nincs annyira oda. Blanki köhög, mint egy gépfegyver! — Porcelánkisasszonyunk', Ancserl pedig félve vár-vár a betegség kitörésére, amellett mindenféle panasza van: étvágytalanság, hányinger. — Délután Ivihez hívtak, akinek erős orrvérzése volt. — Éppen egy kis lámpaernyőt lakkoztam pirosra, amely már boldogemlékű Édesanyámnak is éjjeli lámpája volt1 2, kínai munka. Átszereltük villanyra, így aztán mindenféle barkácsmunkával mentem Ivihez. — Szegény, alighogy az orrvérzés lecsillapodott, egy hányási rohamot kapott, én tartottam a fejét. Igazán sajnálom szegény fiút, annyit szenved a sarlach kezdete óta. Már nagyon lehangolt. — Éppen most mondja Karli, 1 Az eredetiben is magyarul. 2 B. a szöveg közé kicsiben lerajzolja a lámpát. 80
