Kardos Klára (szerk.): A szegények orvosa. Batthyány Strattmann László (Eisenstadt, 1982)
megzenésített. Hadd fejezze tó szeretetét Isten Anyja iránt, akit még utolsó napjaiban is zenével dicsért, Ave Mariájával és ezzel a dalocskával. — Igen, az én Ödönöm! mennyire szerettem! annyi tehetség és főleg annyi meleg istenszeretet! Misi és én leírtuk a halálát a „Gróf Batthyány Ödön emlékezetére" c. könyvecskében. Sokan sírtak, mikor olvasták, sőt majdnem mindenki, és gratuláltak, hogy ilyen fiunk volt. — Hálás szívvel gondolunk Istenre, aki megadta a kegyelmet fölneveléséhez. Fönn az égben megemlékezik rólunk, és mi is mindig megemlékezünk róla itt a földön, míg csak vele egyesülve nem dicsérjük majd örökké az Istent, örömmel, hogy fiunk volt érett koráig, és fájdalommal, hogy elvesztettük. De csak rövid időre! Mert tovább siet az élet folyója az örök cél felé az élet sziklái fölött, közeledik már a tenger, a cél, a végtelen — a végtelen örökkévalóság, Istennel egyesülve. Január 21. Reggel a cseh határra kellett mennem, aláírni, hogy Kittsee cseh részét eladom Poppernek! Magamban nagyon sajnáltam, hogy ezt meg kell tennem, a gyermekeim miatt. De az előtt a válaszút előtt álltam, hogy különben a cseh földhivatal elveszi a birtokot. Mély hóban találkozott a határon két autó, az enyém és az új vevőé. — Mikor hazajöttem, a kápolnába mentem, és Szent József szívére kötöttem az egész ügyet, csak áldást kértem magamnak és gyermekeimnek. Annerlem beteg: mirigyláz. Ehrentrudisomnak, a boldogult bencés nővérnek ajánlottam, ő segíteni fog. Itt volt Dr. Pálffy, régi hivatalnokom lánya. Misi azt akarta, hogy segítsen nekem a kórházi munkában. De úgy belemerült a gyermekgyógyászatba, hogy tulajdonképpen lemondta ezt. Ahogy Isten akarja! Január 22. A szentmise után megint jött Dr. Pálffy. Szentáldozáshoz is járult az összes gyerekekkel. — Talán megmelegítette a szívét a kedves gyermekcsapat a szentáldozásnál. Elég az hozzá, március közepén eljön hozzánk, egyelőre próbaidőre. Annerl jobban van, ehelyett most Cikinek van 38.5, mindegyikük retronasalis anginával.' Hiába,tél van, és hideg tél! ma megint hófúvás. Az én kedves Karledlem szalicilport adagol ki itt mellettem Cikinek a késsel. Szívesen hagyom, hogy mellettem dolgozzék, hadd le' L. Jan. 23. 73
