Kardos Klára (szerk.): A szegények orvosa. Batthyány Strattmann László (Eisenstadt, 1982)

között három kiadást ért): Nyisd fel szemeidet és láss! Kalauz az egész életre. Mint szemorvos tudja, micsoda kincs a látás, — mint az Isten világosságában élő ember a belső látást is szeretné tovább adni. A hit és keresztény élet alapigazságainak kis summája ez a könyvecske: a világ és az ember teremtése, rendeltetése, Krisztus eljövetele, az Anyaszentegyház, gyónás, áldozás, imádság, Mária, az őrangyal, a szentek tisztelete, a teremtmények felhasználása. P. Königgel nézette át kiadása előtt, nehogy valami tévedés csússzék bele. — Ugyanazzal a készséggel, ahogyan az anyagi segítséget adta, adott betegeinek Szentírást, Missalét, vallásos füzeteket, Szív-újságot. Időnként a kórházban is volt mise, vacsora előtt közös ima. Tapintatosan igyekezett rábírni őket a szentségek vételére. „És szavai hatottak, mert az elröppenő szó s a velük járó tett nem voltak diszharmonikusak, hanem ugyanegy dallamra voltak hangszerelve' (Possonyi). Előfordult, hogy negyven év után gyónt meg kórházában valaki. Akik ezt elutasították, azokért külön imádkozott és családjával is imádkoztatott. Minden távozó beteg Jézus Szíve-képet kapott ezzel a felírással:

Vedd ezt a kis képet, mint jámbor emléket, a mi kórházunkból, s ha úgy véled, hogy némi hálával tartozol nekünk, akkor imádkozz mindnyájunkért. Azért jöttél hozzánk, hogy tested gyógyulást találjon ne feledkezz meg azonban halhatatlan lelkedről sem, amelyik olyan becses, hogy Krisztus a keresztfán meghalt érte. Az élet rövid s te rövidesen az Isten ítélőszéke előtt fogsz állani, aki bennünket így tanít: — Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyerné is, de a lelke kárát vallja. Gyűjtsetek magatoknak kincset az égben, ahol azt se a rozsda, se a moly meg nem emészti. — Siess tehát mielőbb a szentségekhez, mert sírodban csak jótetteid fognak boldogítani. Ezeket a baráti szájból jövő szavakat vedd szívesen, gondolj gyakran rájuk, s az isteni Szív, melynek képét itt látod, adjon neked áldást hozzá.

Ehhez járult még a szeretetből való bánat felindítására egy kis szöveg. A későbbi években gyakran osztogatott egy maga tervezte szentképet is, amelyet 1926-os naplójában leír. Isten irántunk való szeretetének nagy bizonyságait és a mi ebből fakadó egymás iránti szeretetünknek tetteit ábrázolja, kedves szentírási passzusának, az IKor 13- nak szövegével. Szándékát ezzel kapcsolatban így foglalja össze: „Ez a kép, szeretetből adva, vezessen Istenhez, aki maga a Szeretet, és nekünk annyi szeretetet ad!"

Természetes, hogy orvosi működésében szigorúan tartotta magát a keresztény erkölcs törvényeihez. Maga mesélte egyik ismerősének, hogy bécsi klinikai gyakorlata idején egyszer a szülészeten konzíliumba hívták. Egy asszonyról volt szó, akitől el akarták venni gyermekét. A fiatal segédorvos szerényen, de határozottan ellenvéle22