Kardos Klára (szerk.): A szegények orvosa. Batthyány Strattmann László (Eisenstadt, 1982)
Karli gyónni ment. Olyan szívesen gyónik. Mami készítette elő. Roppant kedves. Este egy gyerek jött és azt kérte, szállítsuk autón Szombathelyre az édesapját, akinek bélcsavarodása van. — Dr. Huttiray is hozzájárult a kéréshez. — Csak az én jó Mislem gondolt még utolsó pillanatban arra, hogy a beteg előtte mégis csak menjen el gyónni a plébános úrhoz, és úgy rendezte az autóutat, hogy ez lehetséges legyen. — Ilyen az élet! kis híja, hogy a sietségben nem figyeltünk a legfontosabbra. — Amikor a rokonok azt mondták Misinek (arra az utasításra, hogy gyónjon meg), „de nem akar meghalni", „barátom, senki sem akar meghalni, de menjen csak gyónni."' Dióhéjban a legjobb apologetika. — Augusztus 24. Reggel 2 öregségi hályogot, egy fiatalkori hályogot és egy iridektómiát operáltam. Az utóbbi egészen reménytelen eset volt. Csak azért operáltam meg, hogy szegénynek valamivel több fényérzése legyen. — Az operációknál a leendő seckaui tisztelendő volt ott mint vendég. — Azután még megvizsgáltam az ő szemét, és íráspróbákat csináltattam az olvasás gyakorlására. — Délután komikus összeállítású vendégsereg volt nálunk. — Behrenrieder a feleségével, Sigrayék egy amerikai nővel és annak lányával. — Egészen indiánus külső. Mikor Misi megkérdezte tőle, hogy kicsoda, azt mondta: a lányom táncosnő! New York-ban! Ehhez járult Majláth püspök, egy szentéletű püspök. A keresztes nővérek is odajöttek hozzá, ő megáldotta valamennyit. Micsoda ellentét volt: a tiszteletreméltó püspök a nővérekkel és a seckaui tisztelendővel, oldalt meg a táncosnő és a lánya lovaglónadrágban! — Este Mamival a teraszon föl-alá jártam, Laló meg az összes gyerekek egy gyertya világánál körben ültek, és vicceket meséltek egymásnak. — Nekünk szülőknek kedves látvány: a gyerekek, a páter is, körben, vidáman szórakozva. — Augusztus 25. Ludovika-nap Reggel, az ambulancia idején Dunayval és Gusichcsal tárgyaltam. A szegény Dunay, aki már gyerekkorom óta titkár nálunk, sajnos nagyon gyöngén áll a lábán, és az utolsó szélütés szellemileg is nagyon hatott rá. Ezért később is jutottam le az ambulanciára. Lenn találtam Zsigát igen boldogan, mint egy új kis Steyer kocsi birtokosát és egy fiú még boldogabb birtokosát. Rögtön el is ment Lacikával és Józsival Novára a szüleihez, boldogságtól sugározva, hogy most mintegy igazi nemzetségfenntartó gyanánt bemutatkozzék. — ' A két mondat az eredetiben is magyarul. 172
