Kardos Klára (szerk.): A szegények orvosa. Batthyány Strattmann László (Eisenstadt, 1982)
Virágzó külső, — szívélyesen fogadott, és mindjárt egész részletesen elmondta a baj kezdetét mostanáig. — Azután megmutatta a nyelvét — megdöbbenve erősíthettem meg magamban nyomban a diagnózist: carcinoma, rák. Neki nem mondtam semmit, de úgy látszik, már sejti az egészet, mert mindjárt azt mondta: az operáció előtt mindenesetre rendbe akarja hozni a lelkét a jó Istennel. Ezért holnap gyónni és áldozni megy a jezsuita P. Bichelmayerhoz. — Augusztus 17. Délután 3 órakor Theophillal elmentem Eiselsberg professzor rendelésére, az megnézte a nyelvet, azután kérte, hogy menjek vele, és beszéltünk négyszemközt. — „Semmi kétség, carcinomáról van szó, és minthogy én szabadságon vagyok, és még csak holnap időzöm itt, mindjárt holnap megoperálom.' Eiselsbergnével is beszéltem. — A beteghez visszatérve közöltük vele ezt a fontos hírt! — De carcinomáról nem esett szó. — Theophil higgadtan fogadta a dolgot, de kérte, hogy csak 9 óra felé legyen az operáció, hadd gyónhasson előbb, — Milyen szép tőle. Még el kellett kocsiznom Dr. Wolff szájsebészetére, hogy készítse elő holnapra a szájat. — A kínok kezdete szegény Theophil számára! 1 1/2 óra hosszat dolgozott, kihúzott vagy 5 gyökeret stb. — Szegény ember, borzasztóan sajnáltam. — Megígértem, hogy én hozom el az operációra! — Azután elmentem a gyerekekhez és Neuwaldeckbe, hogy friss levegőn legyünk. Augusztus 18. Mint egy kivégzésre megy valaki, úgy mentem Theophilért, hogy elvigyem az operációra. Egy nyikorgó rossz autó vitt el minket a Wilhelminen-kórházba. Theophil a gyónás és szentáldozás után nagyon kedvesen mondogatta nekem, mennyire érezte Isten kegyelmét, és teljesen bele volt nyugodva az ő akaratába. — Vérpróba a véradó miatt a fülbe szúrással, azután morfiuminjekció, és máris gördült az ágya egy ápolónővel az operációs terembe; én ott mentem hűségesen az ágy mögött. Gyorsan odaadtam neki a Szuzanya-érmemet, a csodálatos érmet; meghatva szorította meg a kezemet érte. — Most megkezdődött a tisztogatás és az injekciók, három méter hosszú tűkkel, a nyelvbe és nyakba, valóságos vértanúság! Mint a szitát lyuggatták át az egész száját, orcáit, nyakát az érzéketlenítésre! Azt mondta nekem: Te, az érmet elvették tőlem, de tudod, az a távolból is hat! — Eiselsberg kezdte elkötni az Artéria lingualis sinistra-t', azután kiszedni a nyakmirigyekef. Utána jött mind' A nyelv baloldali ütőere. 2 Az eredetiben egy kis háromszög mutatja az irányt. 169
