Kardos Klára (szerk.): A szegények orvosa. Batthyány Strattmann László (Eisenstadt, 1982)

kajáról, a kis Karli halkan odaszól Maminak: „Mami, segíts neki, nézd, hogy kínlódik!" — Délután két autón egyórás kirándulást tettünk az összes gyerekek­kel Zalaegerszeg felé, hadd legyen Ancserlnek is egy kis szórakozá­sa, hiszen szegénynek mindig csak a teraszon kell ülnie. — Ez min­denkit szemeiláthatólag fölvidított; egy kis erdőnél a gyerekek ki­szálltak, és mint a lovak szaladgáltak körbe. - Hazafelé még kinyittat­tuk a falu templomát, és mindnyájan bementünk, hogy elnyerjük a mai Portiuncula-búcsút, amint ez hozzánk szülőkhöz mint a harmadrend tagjaihoz illik.1 Dunay már sokkal jobban van, de még nem tud jönni, Lacika intézi velem a postát. Augusztus 3. Reggel 3 hályogot operáltam, a többi esetet átengedtem az asz­­szisztensnőmnek, csak még egy inidektómiánál segítettem neki. — Azután siettem a teraszra, ahol Ancsi és Ferny ült, hogy várjam a bejelentett Batthyány Zsiga papát.2 - Sajnos csak éppen 1/2 1-re jöttek meg, úgyhogy egészen kiéhezve diskuráltunk, végre azután elmentek. Ebédnél nem volt senki vendég. Uzsonnára megint Zsigus szüleit vártuk, de csak utána jöttök. A fiatalság nagy teniszpartit rendezett, közben minket öregeket csaknem fölfaltak a szúnyogok, és Józsi a tanácsomra tréfából mindig újabb rajokat hozott maga után a bokrok közül! Igen jóízűen nevetett rajta. — A kicsik autósétát tettek, megint Zalaegerszeg felé. — Ferdinánd sofőr Annerl lányától búcsút vehetek, mert a kicsi ko­lostorba megy nevelésre. — Augusztus 4. Rendelésen kb. 25 beteg, köztül egy kb. 12 éves kislány, aki egy közönséges kis keresztet hordott a nyakában: ezt én ajándékoztam neki 4 éves korában, még Köpcsényben mint betegnek. Gyógyíthatat­­landl vak mind a két szemére. Édesanyja elmesélte nekem, hogy va­laki sok pénzt ajánlott a gyereknek a fémkeresztecskéért,de azt mond­ta: „semmi kincsért a világon" nem adja oda a kis keresztjét. Milyen kedves ettől a nagyon szegény gyermektől. — 7 testvére van, mind kisebbek. Az anyja azt mondja, ez a vak gyerek neveli az összes töb­bit az imára, minden munkát elvégez, és a legjobb támasza a ház­ban. — Sokáig beszélgettem vele. Milyen szép lelkek rejtőznek egy­szerű, szegényes köntösben. — ' Szt. Ferenc a Portiuncula templom mellett lakott, és a pápától engedélyt kért és ka­pott, hogy ebben a templomban búcsút lehessen nyerni. Később ezt kiterjesztették minden ferences templomra. 2 Vejének apja. 163

Next

/
Oldalképek
Tartalom