Tangl Balázs: A Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan magánlevéltára. Repertórium - A Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár segédletei 2. (Szombathely, 2019)
Források és szakirodalom
ezen kifogás alá eső kezelés következménye az is, hogy az egyes, már szakadozott állapotban lévő oklevelek összetartozó részei nem mindig találhatók egymás mellett.”12 A kritikák eredményeképpen került sor az úgynevezett Bertalanffy-féle rendezésre 1908-1909 folyamán, melyről Kollányi a későbbiekben elismerően nyilatkozott.13 Ennek magánlevéltári vonatkozása a Ladula 1-3 újrarendezése volt, mely során Bertalanffy Gyula őrkanonok megszüntette a ladulás kezelést és visszaállította a 16 fasciculus eredeti kronologikus rendjét. A káptalani levéltár későbbi történetében csak kisebb törést jelentett az 1919-es év, mikor a Tanácsköztársaság idején államosították.14 A két háború között jelentősebb esemény vagy rendezés nem történt, az iratanyagok elhelyezése a kialakított rendszeren belül, beérkezés szerint, a fasciculusok számának folyamatos bővítése révén történt. Az állam szerepét az 1929. évi XI. törvénycikk lényegében a korábbi állapotoknak megfelelően rögzítette: a felügyeletet továbbra is a VKM látta el, s azt az 1922-ben létrehozott Országos Magyar Gyűjteményegyetem Tanácsán keresztül gyakorolta.15 A levéltárral kapcsolatban egyébként a legnagyobb kifogás továbbra is a megfelelő kutatóhelyiség hiánya volt,16 illetve szintén problémaként merült fel, hogy Desics Ignác 1937-es visszavonulását, majd halálát követően a káptalan nem nevezett ki utódot a levéltárosi pozícióra.17 A második világháború és az azt követően kiépülő kommunista diktatúra több szempontból is korszakhatárnak 12 SzEL II. l.e. 65/1907 13SzELII. l.d. 138/1909. és II. 1. e. 37-38/1909; 102-103/1911., 97/1913 14 SzEL II. l.e. 90/1919 és 103/1919 15 Corpus luris Hungarici 1929. XI. te. 31. §. 16 SzEL II. l.e. 40/1922 17 SzEL II. l.e. 1/1937 és 67/1937 21
