Szamos Rudolf et al. (szerk.): Szent Márton egyházmegyéje (Szombathely, 1991)
Az egyházmegye intézményei
megválasztása alkalmából. Körülötte a négy evangélista képe, mindegyik jelvényével: Máté -angyal, Márk-oroszlán, - Lukács-tulok, János-sas. A mennyezet egy újabb szeletében a szentmise szimbólumai láthatók: a kereszt, a szentségmutató és a kehely. A szentély oldalfalain az 1938-i budapesti Eucharisztikus Világkongresszus címerén kívül a Wittelsbach királyi hercegi család és a sárvári plébánia címerét lehet látni. A főhajó mennyezetképein a magyar történelem kel életre; középen Szent István király felajánlja a Szent koronát és vele Magyarországot Szűz Máriának, oldalt Szent László templomot építtet, Szent László a lovagkirály, Szent László vizet fakaszt a sziklából és Szent László csodafüve, a kisebb festményeken láthatók: Szent Imre herceg liliommal, Szent Gellért püspök, Árpád-házi Szent Margit domonkos szerzetesi ruhában, Árpád-házi Szent Erzsébet rózsákkal; az utóbbi kettő között Sárvár város bástyás címere látható. A kórus felett a zsoltárt éneklő Dávid király, a kórus karzatán pedig a kilenc angyali kar (angyalok, főangyalok, fejedelemségek, erősségek, hatalmasságok, uralkodók, trónállók, kerubok, szeráfok) zárja be a templom mennyezetének díszítményeit. A templomot 1939-ben Soós István kaposvári tanár festette ki. Kiemelkedő figyelemmel kell lenni egy, a templomban levő Krisztus-szobor iránt. Ez az 1 701-ből való alkotás Krisztust ábrázolja a fején töviskoronával, kezében nádszállal, ülő helyzetben. A szobor talapzatán pedig Krisztus kínszenvedésével összefüggő eszközöket ábrázolt az ismeretlen faragó: kancsó és tálca (Pilátus kézmosásához, zacskó a 30 ezüstpénznek, bilincs, kézfej, amely Krisztust arcul ütötte, nádszál, amellyel Krisztust fejbe verték, korbács, amellyel Krisztust megostorozták, továbbá a megfeszítés eszközei: a kereszt, a kalapács és harapófogó, a szegek, a létra, a kötél, valamint az izsópszálra tűzött szivacs, továbbá kocka, köntös s az a lándzsa, amellyel a halott Krisztus oldalát átszúrták. A talapzat alján levő koponya utalhat a Golgotára (koponyák hegye), de valószínűbb magyarázata: Ádám koponyájából virágzik ki az élet. 1977-ben - meg kell még jegyezni - Németh Mihály sárvári szobrászművész fehér márványból készült alkotásával, a Sárvári Madonnával gazdagodott a templom. 2. Az 1912-ben Sárvárhoz csatolt Sár községnek temploma a magyarországi falusi barokk stílusú templomépítészet műalkotása. Az 1381-ben már említett, akkor Szűz Máriának szentelt csúcsíves stílusú templom az 1532-i török támadáskor nagyrészt elpusztult. Szent Miklós tiszteletére építették újjá valószínűleg a XVI. század végén vagy a XVII. század 94
