Szamos Rudolf et al. (szerk.): Szent Márton egyházmegyéje (Szombathely, 1991)
Az egyházmegye intézményei
AZ EGYHÁZMEGYE INTÉZMÉNYEI A szabadságharcot követő Bach-korszakban az egyház élete is befelé fordult. A Mária-kongregáció, a Ferences III. rend, a Rózsafüzér-társulatok keretében mélyítették el a hívek vallási életüket. A közhangulatra azonbana letört csalódottság volt jellemző. Ebből a csalódottságból először gazdasági törekvések emelték ki az embereket. Szombathely vasúti gócponttá vált, az ipari vállalkozás lendülete megváltoztatta Szombathely és a megye többi kis városának képét. A kötelező oktatás bevezetése előmozdította a népiskolák és különböző városi iskolatípusok hálózatának kiépítését. A század végére a katolikus hatosztályos elemi iskolák száma az egyházmegye területén 392-re emelkedett. A gazdasági fellendülés lehetővé tette a régi templomok felújítását és új templomok építését. A század végére 50 evangélikus templom és imaház, 15 református templom, 19 zsidó imaház állt az egyházmegye területén. Ugyanakkor 187 plébániatemplom, a leányegyházakban további 226 templom szolgálta a katolikus hívek hitéletét. Az Egyház intézményei között kiemelt szerepet kaptak a szerzetesrendek. Az egyházmegye területén lelkipásztori, oktató-nevelői és szociális tevékenységet fejtettek ki.- A bencések első apátságát Németújváron Walter gróf alapította 1175-ben. A jáki apátságot 1214-ben alapította a Ják nembeli Márton. Ez a két apátság idővel elnéptelenedett. A dömölki apátság alapítási ideje ismeretlen, 1252-ben már létezett, és a török idők után 1 739-ben alakult újjá, már nem a régi helyén, hanem Celldömölkön. 1815-től Kőszegen is működtek bencés szerzetesek, itt gimnáziumot tartottak fenn.- A cisztercita szerzetesek először Szentgotthárdon telepedtek meg 1183-ban. A rend másik apátsága Pornóapátiban volt. Chepán nádor fia, István alapította 1221-ben. 1634-ben a megszűnt apátságot a soproni jezsuiták kapták meg iskola fenntartására.- A pálosok a XIV. századtól Monyorókeréken, a XV. századtól Szalónakon működtek. Jelenlétük a protestantizmus hatására szűnt meg Vas megyében.- Az Ágoston rendiek 1363-ban települtek le Pápocon, 1650-ben Lékán.- A ferenceseket Szombathelyen 1360-ban Kálmán győri püspök telepítette le. A kö zépkor századaiban Kőszegen, a Hunyadiak korában Alsólendván, Muraszemenyén, Zalatárnokon, Egerváron és Lékán működtek. Németújváron 1649-től, Zalaegerszegen 1927-től végzik a lelkipásztori munkát. 8
