Szamos Rudolf et al. (szerk.): Szent Márton egyházmegyéje (Szombathely, 1991)
Az egyházmegye megszervezése
AZ EGYHÁZMEGYE MEGSZERVEZÉSE Az új egyházmegye a győri, a veszprémi és a zágrábi egyházmegyék területi megosztásával alakult ki. A győri egyházmegyéből a teljes vasvári főesperesség területe-vagyis egész Vas megye — a veszprémiből négy plébánia kivételével a zalaegerszegi kerület, a zágrábi egyházmegyéből a Zala megyéhez tartozó Murán inneni terület került az egyházmegyéhez. Az új egyházmegyét 6 újonnan szervezett főesperesi kerületre osztották, a székesegyházi, németújvári, sárvári, őrségi, zalaegerszegi és alsólendvai kerületekre. A főesperességekhez 114 plébánia tartozott. A nagy múltú Vasvári Társaskáptalan székeskáptalanná lett és két stallummal kiegészült. A Szent Mihályról nevezett vasvári káptalan, még a Győri Egyházmegye kezdeti időszakában alakult ki Vas vármegye székhelyén. Alapításának pontos idejét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy III. Béla király már birtokokat adományozott az akkor még monostorban élő kanonokoknak. A káptalan tagjai templomi szolgálatot láttak el, a káptalani iskolában írás, olvasás, éneklés tanítását végezték a prépost irányításával. A Szombathelyi Egyházmegye megszervezésének idején, a 18. század végén, a káptalan tevékenységének súlypontja (még) a hiteles helyi munka volt. Ezen kívül a székesegyházban végezték a közös imát, az ünnepi szertartásokon kísérték az egyházmegye püspökét, és a konzisztóriumon az egyházmegye kormányzásában cselekvőén részt vettek. Káptalani iskolát azonban ekkor már nem tartottak fenn. Az elemi ismeretek oktatásának feladatát átvette a plébánia, később a város közigazgatása. Az egyházmegye területén az első középiskolát Kőszegen a piaristák szervezték meg, ezt később a jezsuiták, majd a bencések vették át. Szombathelyen a ferenceseknek volt gimnáziuma. Szily püspök első feladatának tartotta, hogy a középiskolák mellett papi szemináriumot majd később bölcseleti oktatást adó intézményt, líceumot hozzon létre. így Szombathelyen kiépült egy szellemi bázis az elemi ismeretek oktatásától a főiskolai szintű ismeretek műveléséig. Szily püspök értékes könyvgyűjteményét is a köz művelődésének szolgálatába állította. 1 791-ben székesegyházi könyvtárat alapított, és az újonnan épített szeminárium épületében helyezte el. Ezt elsősorban a teológusok előtt nyitotta meg, de rendelkezése szerint mások is használhatták: „Nem csupán a növendék papságnak, oktatóknak és mestereknek engedélyezzük a bejárást a könyvtárba, hanem bármilyen rendű és rangú szabad férfiaknak is." 5
