Szamos Rudolf et al. (szerk.): Szent Márton egyházmegyéje (Szombathely, 1991)
Az egyházmegye intézményei
AZ EÖLBEI-HÁZ A Szily János utca 2. számú későbarokk egyemeletes épületet általában a legszebb korabeli kispalotának tartják Szombathelyen. A Székesegyház, a Püspöki Palota és a Szeminárium által meghatározott együttes legfiatalabb tagja. Építése 1796-ban vette kezdetét. A palota építtetője Eölbei János kanonok volt, emiatt általában csak Eölbei-házként emlegetik. A székeskáptalan mindenkori nagyprépostjának volt később is a lakása. Terveit Hefele Menyhért készítette, építője Anreith János György volt. Minthogy az utca a XVIII. században már zártsorú beépítésű, az épület kiképzése is ehhez igazodott. A független, jó arányú, de a telket ki nem töltő épületet az akkor még csak egyemeletes szomszédaival 3-3 tengelyes gazdagon tagolt, vakablakos kerítés köti össze. Párkányafeletti attika jellegű fel magasításán az építészeti ritmust kővázák is hangsúlyozzák. A tényleges épület takart homlokzatai egyszerűek. Az alkotó a terv minden szépségét az utcai homlokzatra összpontosította. A 4+1 +4 ablaktengelyes osztás a kosáríves bejárati kapu követelményeihez alkalmazkodik. Ez egyébként az egyetlen íves elem. A tagolások szigorú derékszögű rendje és az ornamentális elemek elhagyása EHefele művészi fejlődésében újabb lépcsőfokot jelent a klasszicizmus felé. Az egyemeletes homlokzatot toszkán fejezetű pilaszterek foglalják egybe és erősen kihangsúlyozott XVI. Lajos stílusú konzolos párkány zárja le. A földszinti ablakok feletti, erős kiugrású háromszögletű oromzatok és az emeleti ablaksort kísérő finomabb elemek az alsó rész teherhordó szerepét hangsúlyozzák. A ma már nem eredeti lábazat súlyát a jelentősen feltöltődött utcaszint érezhetően csökkentette. A földszinti alaprajz az áthajtós kapuszínre szerveződik. A háromkarú lépcsőn át egy előtéren keresztül lehet bejutni az első emeleti nagyterembe, amelyből tengelybe helyezett ajtókon át közelíthető meg a többi szoba. A háromablakos díszterem oldalfalait meleg színű műmárvány burkolat fedi az épületkülsővel azonos szellemű lizénás tagolással. A csupán néhány évtizede felfedezett, gazdag ornamentális keretű mennyezet már lemond a barokkra oly jellemző illuzionisztikus kiképzésről. 32
