Szamos Rudolf et al. (szerk.): Szent Márton egyházmegyéje (Szombathely, 1991)
Az egyházmegye intézményei
TORNYISZENTMIKLÓS Tornyiszentmiklós Zala megyében, annak délnyugati sarkában fekszik. Nyugati oldalon festői dombsor, keleten pedig a faluval párhuzamosan a Kerka patak folyik. Igazi dombos Zala, vizes lapályokkal. Valószínű, szerepet játszott a falu kialakulásában a két folyó: a Mura és a Kerka. Bizonyára, nagy múltja volt a halászatnak és a vadászatnak. A Kerka és Mura holt ága bővelkedtek halban, az erdők pedig felkínálták a vadat és a gombagyűjtögetést. Sajnos, a fővárostól, de más városoktól is nagy volt a távolság és ez meg is látszott a kulturális életen. A közlekedési hálózatban sem kapott szerepet. A mai Tornyiszentmiklós két faluból egyesült 1937-ben. Kerkaszentmiklós és Lendvaújfalu. Ha a régmúlt időket vizsgáljuk, akkor a két falu történetét kell összeadni. Már 1239-ből van írásos emlék: „villa Scentmiclos" néven, Alsólendvától délkeletre a Kerka jobb partján. 1276-ban már castrumot említenek, melynek tornya sokáig fennállott. Plébániája 1334-ben szerepel először. 1338-ban Szent Miklósnak szentelt kőtemploma van. 1381-ben már Tornyzenthmyklos néven szerepel. Később századokon át csak Szentmiklós név található, különböző írásformában. A szombathelyi püspökség megalapításáig a zágrábi püspökséghez tartozott 700 évig. Az első adat is a zágrábi püspökség statútumában van. Elképzelhető, hogy a falu neve és a templom titutulusa már a XI. században együtt élt. A későbbi századokban is több adatot találunk a szentmiklósi plébániával és templommal kapcsolatban. 1777-től a szombathelyi püspökség egyik legdélibb plébániája. 1778-ban még Szily püspök is járt itt. Majd 1811 -ben Somogyi Lipót püspök is tartott itt vizitációt. Az 1700-as évek közepén a templomot a ledőlés veszélye fenyegette. Egyes írások 1768-ra teszik az építés kezdetét, más adat szerint a hercegi kegyúr 1774-ben építtette fel a mai templomot. Ekkor megjegyzik, hogy ezer embert képes befogadni, díszes, festett. Főoltára Szent Miklós tiszteletére szentelt díszes nagy oltár. Három mellékoltára is van: Szeplőtelen Szűz Máriának, Szent Istvánnak és Szent Antalnak szentelve. Kórusán orgona van, aranyozott szószék, a szentély alatt kripta. Négy harangot is említenek. A templom 128
