Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)

Mellékletek

megye lapját, a Szombathelyi Újságot., megalapítja a Szombathelyi Egyházmegyei Takarékpénztárt, a Martineum Könyvkereskedést. Főúri ízléssel rendezi be a püspöki palotát. Sokat áldoz papjai képzésére, külföldi tanulmányokra küldi őket. 1918 után is a Habsburg-ház támogatója marad, legitimista politikát folytat. 1921 húsvétján a szombathelyi püspöki palotában fogadja IV. Károlyt. Püspöksége idején Kőszegen fiúinternátus, verbita missziós központ létesül. 1935-ben — részben anyagi okok miatt — lemond püspökségéről. A répceszentgyörgyi püspöki kastélyba vonul vissza, a magyar katolikus életnek azonban rendszeres szereplője marad. 1943-ban sokat tesz Mindszenty József veszprémi püspöki kinevezéséért. 1945-ben a szovjet bevonuláskor szívinfarktust kap.

MIKES PIA SMR (Zabola, 1865. — ?, ?): örökimádó nővér, Mikes János püspök nővére. Innsbruckban lép be a rendbe, majd a náci hatalomátvételkor Mikes János Kőszegre hozatja, ahol a domonkos nővérek fogadják be. MIKES ZSIGMOND, zabolai gróf (Zabola, 1867. — Kolozsvár, 1951-): Mikes János unokaöccse, Brassó vármegye utolsó főispánja. 1895-ben feleségül veszi gróf uzoni Béldi Zsófiát (1877-1930). Két gyermekük születik Miklós és Emma. Másodszor 1934-ben nősül, felesége Ambrózy Ágota Gobertina grófnő (1895-1978).

MIKLÓS: 1945-ben kőszegi rendőrtanácsos.

MIKSIK JÓZSEF (Pécs, 1900. — ?, ?.): nyugalmazott katonatiszt, harangozó, B-listás köztisztviselő.

MIKSZÁTH KÁLMÁN (Szklabonya, 1847. — Budapest, 1910.): író, újságíró, országgyűlési képviselő. A budapesti Hírlap, majd a Pesti Hírlap újságírójaként szerez országos hírnevet. A századfordulóra az egyik legnépszerűbb magyar íróvá válik, anekdotázó stílusa és az élőbeszédet imitáló, népnyelvi fordulatokat alkalmazó prózanyelve miatt.

MILOSITS GYULA (Kőszeg, 1889. — ?, ?.): virágkereskedő, kertész. MINDSZENTY (PEHM) JÓZSEF (Csehimindszent, 1897. - Bécs, 1975-): bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek, a kommunizmussal szembeni ellenállás ikonikus alakja. 1915-ben szentelik pappá, majd Felsőpatyon káplán. 1917-től hitoktató Zalaegerszegen. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején szülőfalujába internálják. Októbertől Zalaegerszeg adminisztrátora, majd plébánosa. Sokat tesz a helyi katolikus intézmények fejlesztéséért. Legitimista politikát folytat, a Habsburg-ház támogatója. IV. Károly emlékére templomot épít Zalaegerszegen. 1927-1941-ig az egyházmegye zalai részének püspöki biztosa, lelkészségek sorát alapítja meg. 1937-ben pápai prelátus. 1944-ben veszprémi püspökké nevezik ki. 1944 novemberében a nyilasok letartóztatják,

570