Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)

Mellékletek

PRENNER PÁL id. (Kőszeg, 1887. - ?, ?.): lakatos, gyakran dolgozik a kőszegi plébániának. 1948-ban a Credo Egyesület tagja. PRISZNYÁK: 1940-ben Kőszegen tiltakozott az egyházi adókulcs megvál­toztatása ellen. PROHÁSZKA OTTOKÁR, dr. (Nyitra, 1858. — Budapest, 1927.): székes­­fehérvári megyéspüspök. 1875-től a Collegium Germanicum et Hungaricum növendéke Rómában, l88l-ben ott is szentelik pappá. Filozófiai és teológi­ai doktorátust szerez. 1884-től az esztergomi szeminárium dogmatika taná­ra, 1890-ben spirituálisa is. 1904-1905 között a budapesti egyetem dogmati­ka tanára. 1905-ben székesfehérvári püspökké nevezik ki. Támogatja a Szo­ciális Missziótársulat alapítását. Az I. világháború után a Keresztény Nem­zeti Egyesülés Pártjának elnöke, 1920-tól a MTA rendes tagjává választják. PROKSCH (PARÁNYI) LÁSZLÓ (Kőszeg, 1917. — ?, ?.): földmunkás. PROKSCH JÁNOS (Kőszeg, 1873- - ?, 1954.): a kőszegi plébániaföldek egyik bérlője 1940-ben. 'Puklavet\ István: Id. Kovács (Puklavet%) István PUSCH KÁROLYNÉ, sz. KRATOCHWILL MÁRIA (Bécs?, 1864. - Kőszeg, 1949-): férjével Pusch Károllyal (1850-1922) a 19- század végén köl­töznek Bécsből Kőszegre két gyermekükkel. A kőszegi Katolikus Jótékony Nőegylet agilis elnöknője, 1941-ben lemond tisztségéről. R RÁCZ JÁNOS SVD (Hosszúszeg, 1907. — Manila, 1977.): verbita szerzetes. A gimnáziumot Kőszegen, Bischofshofenben és Salzburgban végzi. 1934-ben tesz örökfogadalmat, 1935-ben Nyitrán szentelik pappá. 1935-től Kőszegen nevelő, 1937-ben a laikus testvérek magisztere, majd 1940-ben már a törökbá­linti gyermekotthon lelkésze. 1947-ben a Fülöp-szigetekre megy. 1963-ban a calopani kisszeminárium rektora, majd misszióban van. RADNAI LÁSZLÓ: százados. RADNÓTI (ROZONITS) SÁNDOR (Kőszeg, 1900. - ?, ?.): a kőszegi fiú elemi iskola tanítója. RADNÓTI KOVÁCS ÁRPÁD (Mezőcsát, 1902. — Szombathely, 1977.): festőművész, tanító. A miskolci evangélikus tanítóképzőben végez, majd to­vábbtanul a budapesti képzőművészeti főiskolán. 1936-ban kerül Szombat­helyre, és bekapcsolódik a helyi művészeti életbe. 1938-ban tagja lesz a Szent Márton Céhnek. 1946-ban részt vesz a zsennyei művésztelep létrehozásá­ban, majd 1947-ben megalapítja a Derkovits Képzőművészeti Szabadiskolát. 582

Next

/
Oldalképek
Tartalom