Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)
Kőszegi krónika 1938 - 1952
1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 Január 5. Reggel 6 órától gyóntattunk, négy mise volt, egyik a most elhunyt özv. Chernelnéért. Wallner nagyprépost a nagy hideg miatt nem vállalkozhatott a beszentelésre. A temetésén ott volt a város előkelősége. Megtartottuk az egyházközségi tanácsülést. Eitner Gusztáv, akit talán bántott, hogy megszűnt alelnök lenni, krajcároskodott, minden kiadási tételt le akart faragni. Minek a barakkiaknak48 óvoda? Csak lopnak és részegeskednek. Nagy Miklós kitűnő debatternek49 bizonyult, nagyszerűen visszavágott. [Eitner] végül is haragosan távozott: „Minek itt felszólalni, hiszen űgyis mindent megszavaznak.” Január 6. Szentségimádásunk napja. A fél órákra pontosan megjönnek az adorálók50. A feliratkozást rendesen a városi tisztviselők kezdik meg. Idén először — a német ajkűak nagy bosszúságára — magyar nyelven ment a litánia és záró ájtatosság. A dolog mögött az van, hogy a délutáni ájtatosságainkat havonta felváltva magyarul és németül végeztük. Október — a német szeptember után — magyarul ment volna, én mégis kijelentettem, hogy most a szentolvasó51 ájtatosságokat Rózsafüzér Királynéjának hónapjában németül végezzük, hiszen a zárdában úgyis van magyar ájtatosság. Ezt akkor a németek örömmel vették tudomásul, nem gondolva arra, hogy így január és május hónapok magyar nyelvűek lesznek. Őszintén megvallva, kis politikai taktika is vezetett ebben. A fele-fele arány ma már nem felel meg a viszonyoknak, hiszen a német ajkúak — nem az én érdememből, avagy hibámból — a lakosságnak nem felét képezik, de negyedét sem. így némi igazságtalanság volt abban, hogy ájtatosságaink felét, sőt a szilveszteri, feltámadási, nagypénteki szertartásokat beszámítva, annál is többet kapnak. A németek vigasztalására szolgált, hogy a magyarok csúfosan belesültek a Te Deum52 éneklésébe, egyrészt mert nem olyan buzgó énekesek, mint a németek, akiket valláson kívüh motívumok is fűtenek, másrészt, mert arra gondolván, hogy itt ma németül megy minden, kevesen jöttek el. A német ajkúaknak templomi előjogaik védelmében Micolosek halála után két vezérük van: Wagenhofer és Kohlmann. Mind a kettő derék katolikus, jámbor ember. Utóbbinak kifejtettem, hogy a júliusi szentségimádás úgyis németül megy majd, a német ajkúak mind tudnak magyarul is, viszont a magyarok 48 Barakkiak: Kőszeg északi részén, az I. világháború alatt épült telep, később a város gyári munkásai által lakott városrész. 49 Debatter (angol): vitázó. 50 Adorál (latin): imád, hódol. 51 Szentolvasó: a rózsafüzér imádságnak, valamint magának a rózsafüzérnek régi elnevezése. 52 Te Deum (latin): Téged, Isten, dicsérünk kezdetű himnusz, hálaadó ének. Az év végi hálaadó miséket - erről az énekről véve az elnevezést - hívjuk így. 48
