Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)
Kőszegi krónika 1938 - 1952
1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1 952 csak fenyegetés. Engem is fenyegetett apám, hogy suszterinasnak ad, s lám nem lettem az. Január 25. Váratlanul betoppantott hozzám Krasznay Jenő tábori főlelkész, aki gazdájával, a tábori püspökkel együtt kimenekült nyugatra. Jóformán az utolsó órában, nagycsütörtökön délelőtt szánta rá magát. Tábornagyi ruhában ment ki, ami nem volt jó ajánlólevél ott kinn. Jelenleg Dél-Németországban van, szeretne hazajönni, csak megvárja, mily információkat szerez erre nézve hazaküldött titkára. Igen szűkös viszonyok közt él kinn. Baleset is érte, kocsijuk legurult az útról. Neki nem sok baja lett, a titkárnak azonban három csigolyája kitört hátgerince alján. Hász püspök most már olyan húrokat pendít, hogy a német nem való vezetésre, s nekünk kelet felé kell tájékozódnunk. Szidta ugyan prédikációiban a zsidókat, de talán csak zsidómentő akcióinak leplezésére. 80 zsidó az ő segítségével jutott a jezsuiták menedékébe az üldözések idején, egy zsidó családot pedig maga mellé vett, s Kőszegen is oltalmában tartott, a férfit titkárának mondván. Uzdóczy-Zadravecz volt tábori püspökről is beszélt Krasznay. Úgy hallotta, hogy fogságban van, igen keményen viselkedik bírái előtt, arra a vádra, hogy gyűlöli a kommunistákat, azt felelte: „Kommunista nem voltam, nem vagyok és nem leszek soha”. A frankügy felől is firtatták. Erre nézve azt mondta: Ezt az urak nem fogják megtudni soha, én azonban tudom. A hercegprímást szeretnék megtenni államfőnek egyes kisgazda képviselők, még protestánsok is. Grősz így nyilatkozott róla ismert kedélyességével: „No, ez a Pehm Jóska most elérte, amit mindig akart: hogy senki se parancsoljon neki, ő azonban mindenkinek parancsolhasson.” Hát ilyeneket mesélt Krasznay, akinek anyja egyébként itt van a zárda oltalmában. Január 26. Eredics Ágnes kőszegi főnöknő ezüst jubileumára megjött [a] püspök úr is, Bőle Kornél OP és dr. Szakos Gyula egyházmegyei tanfelügyelő kíséretében. Egynéhány osztályba is belátogattak. Ebéden is a zárdában voltak. Tóth György káplán tíznapi szabadságra ment. Jaross István nyugalmazott postaigazgató, egyházközségi elnök mostanában naponta eljön, elkészíti szakértelemmel a templomi zárszámadásokat. Sokszor eljön esténkint, és ilyenkor az ártatlan lórum játék megy. Németh prelátus is szívesen megjön ilyenkor. Január 30. Dr. Nagy Miklós volt polgármesterünkről hallom, hogy budapesti tárgyalásán a fiával is találkozott. Csodálkozva, megdermedten nézett rá, mintha kérdezné: O, hát te még élsz? Utána nemsokára kiadta őt kormányunk Jugoszláviának, felesége még Bajorországban van, állítólag kórházban. Fia akaratgyöngeségben szenved, még bénult karját gyógyíttatni sincs energiája. 342
