Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)

Kőszegi krónika 1938 - 1952

193 8 1 939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 A pécsi Angster-cég két kiküldöttje járt itt, felhangolták a Jézus Szíve-temp­­lom orgonáját /134 pengő/, javítottak a Szent Imréén. Az új orgonához szí­vesen járnak gyakorlatozni a tanítóképzősök, szakértők attól tartanak, hogy rongálják is. Csak az kap engedélyt, aki karnagyunktól hoz igazolványt ar­ról, hogy tud. A várköri házak árkából nagy mennyiségben kotortak ki oda nem való földet. Ezt elkértem a Jézus Szíve-templom udvara /kertje/ szá­mára, amelynek rossz talajában minden növény kisült eddig. Az új, jó zsí­ros föld remélhetőleg feljavítja a talajt. Fizettem a 24 szállító fuvarért össze­sen 60 pengőt. Nagyböjti lelkigyakorlataink eredményét, legalábbis [a] rész­vevők számát így összegezhetjük: nők lelkigyakorlata 400, férfiaké 320, le­venték 340, felnőtt leányok 400, barakk 80, németek 190, alsó gyár 200, felső gyár 160, Kőszegfalva 250, katonák 250, Dreiszker 70, fiú elemi 130, fiú pol­gári 107, tanítóképző 110, OSB 272, zárdái polgári és képző 300, leánylíce­um 46, reál 227. Összesen 3650. A lelkigyakorlatok még jókor fejeződtek be, a légvédelmi intézkedések előtt. A nők áradozva emlegették szónokukat, Vados Pált, de sajnálták, hogy csak napi egy szentbeszédet kaptak. A férfiak is nagy megelégedéssel nyilatkoztaik] dr. Szendy Lászlóról, aki nem taposott úton járt, feltüntette széleskörű tudását, világlátottságát, adatainak özönét és biztosságát, szép, sima előadását, zengő baritonját. Nem a szív húrjain játszó, magával ragadó szónok, de figyelmet le­kötő, jó előadó. A leventéknek dr. Vecsey Lajos tartott jól elkészített, tartal­mas, körülbelül háromnegyed órás előadásokat. A felnőtt leányokat igencsak meghatotta dr. Vályi Hugó bencés szép, vallásos, bensőséges, csendes beszé­deivel. A hallgatók esténkint megtöltötték a zárda kultúrtermét. A barakk­ban Németh Ferenc káplán három este beszélt mintegy száz személynek. A német ajkúaknak, akik első este 158-án jöttek meg a Szent Imre-templom­­ba, dr. Winkler József beszélt, tiszta németséggel, érces, erős, jól hallható hangon, pompás logikával, szónoki hévvel. Kérésükre másnap a Jézus Szíve­­templomban gyűlhettek össze, számuk 200-ra növekedett. Vasárnap 9 sort ál­­doztattam140 a miséjükön! 1-1 sorra 17-et számítva 153 volt az áldozok száma. A gyári lelkigyakorlatoknak nem sok sikert jósoltak. De Bass, a zsidó igaz­gató úgy okoskodott, hogy mivel a beszédek munkaidőben vannak, minden­ki köteles azokon megjelenni. Egy-kettő morgott, egy-kettő meglógott, külön­ben lelkes, figyelmes közönség volt együtt, a lelkigyakorlatot adó nagy örömé­re. Egy nagy műhelyteremben oltárt állítottak fel, beszéd előtt és után szépen 140 A korban a hívek az áldoztató rács előtt egymás mellett térdelve vették magukhoz az Eucharisztiát. A pap a rácson belül, előttük elhaladva szolgáltatta ki a Szentséget. Áldo­záskor a hívek folyamatosan töltötték fel a sorokat. 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom