Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)
Kőszegi krónika 1938 - 1952
1 938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 1946 1947 1 948 1949 1950 1 951 1952 készteti: anyakönyv szerint, hogy a nagyanya „proseda” volt. Az utód, egy tábornok, sürgette ennek az idegen szónak magyar jelentését. Meg kellett írni neki, hogy [a] Páris-Pápai szótára szerint proseda = bordélyház előtt üldögélő kurva./ Egy bécsi hölgynek magam mutattam meg a rabbi házát, ahol nagyapja „keresztlevelét” bizonnyal megtalálja. Apja — vagy férje? — neves orvosprofesszor, valahogy sejtették, de tudat alá gyűrték a családban a zsidó beütést. Sok baj van a családnevek ferdítésével. Bauer — Pauer, Poszt — Pest — Bősz váltakoznak. A Tonászer és Donászy nevek is alighanem rokonok. Külich — Gillich — Küli — Gilli nevek is azonosak lehetnek. Március 15. Nemzeti ünnep. A 9 órai misén tömve a templom, hatóságok ülnek az első, pirossal terített padokban, a katonák állnak, leventéket, kőszegfalvai gyerekeket a 8 órai misére hoztuk. Gusztusos volt prédikálni a telt templomban, a hang is jobban terjedt. A kar Szabó János szerzeményét énekelte: Isten, ki bölcsen úgy akartad... Mostanában szépen látogatja a köznapi miséket a hívősereg. A 8, 9 órai misén nem venni észre, hogy a hívek nagy részét elvonja a kálváriái mise. Ma egy Jámbor György nevű, a nevénél is jámborabb ember jött hozzám azzal a különös kívánsággal, hadd remetéskedhessen a Kálvária remeteszobájában. Sarukészítéshez ért, azzal keresné kenyerét. Eddigi lakásán nem tűrték, mert éjjel mindig hangosan imádkozott, a Kálvárián senki sem akadályozza ebben, ő pedig Istennek akar élni egyedül. Nem tudom, idegzete rendben van-e? Viszont nem akadtak-e a régi remeték között olyanok, akikről egy modern ideggyógyász megállapítaná az elmebajt? Az engedélyt nem adtam meg neki. Utóbb látták őt az útszéli szobrok előtt kitárt karral imádkozni. Isten vezérelje a szegény fiatalembert, akinek nem ilyen racionalista korban kellett volna születnie. Este a kerszoc és [az] EMSZO a zárda teljesen megtelt termében hazafias ünnepélyt tartott. Dr. Gyöngyös mondott tartalmas beszédet, igen nyomatékosan hangoztatva a kőszegi nép magyarságát. A fiúk szépen szavaltak. A betűzdelt zene- és énekszámok, ügy, mint a melodráma is, kifogástalanok voltak. Március 16. A Katolikus Népszövetség kultűrelőadásán dr. Paár Lajos közjegyző elnökölt, Maródi Árpád bencés tanár a keresztény egyházak egyesítésének esélyeiről tartott érdekes előadást, én a Magyar Kultúrában megjelent két cikkem /Az erkölcsi relativizmus és Egyház és egy házias érzület/ felhígítását adtam. Paár és Maródi estebéden a plébánián voltak, hova dr. Győrög és Németh Imre is megjöttek utóbb. A hallgatóság körülbelül 120 érdeklődőből állt. 110
