Rétfalvi Balázs - Tangl Balázs (szerk.): „Az Úr irgalma hogy nem vesztünk el.” A Szombathelyi Egyházmegye második világháborús kárjelentései 1944-1948 - Géfin Gyula Kiskönyvtár 4. (Szombathely, 2017)
Háborús kárjelentések 1945, 1946
\ Vasvári Esperesi Kerület A rábahidvégi plébániahivataltól. 80/1945 Nagyméltóságú Megyéspüspök Úr! A zord idők viharainak némi enyhültével úgy érzem, hogy kötelességem legalább rövid beszámolót adni, amennyiben másoktól szerzett információkból ez lehetséges, a vasvári esperesi kerületnek s benne plébániámnak a megszállással kapcsolatos helyzetéről. A kerület községeinek ellenséges megszállása márc[ius] 27. és 31. között történt nagyobb szabású pusztító harcok nélkül, kisebb csatározások között. A ker[ületi] papság tudomásom szerint helyén maradt. Komolyabb atrocitások inkább a kerület hegyháti részein, a bortermelő vidékeken fordultak elő, így Egervárott, ahol a templomban is garázdálkodtak, Oszkón, ahol leégett a plébániai melléképületek nagyobb része, mindkét plébánost178 lakásából egy időre kizavarták és kifosztották. Gersén, Győrvárott, Püspökmolnáriban, Vasvárott és nálam enyhébb lefolyású volt a megszállás, komolyabb templomi kár nélkül. A lovakat, szarvasmarhákat elvitték, vagy megdézsmálták úgy a németek, mint a megszállók; kisebb-nagyobb fosztogatás a lakásokban általános jelenség. A kámi és bérbaltavári plébániákról értesülésem nincs. Az istentiszteleket a legveszélyesebb néhány nagyheti napot leszámítva legalább csendben megtartották. Igaz, hogy a hívek egykét hétig nem mertek templomba jönni, mert féltek az elhurcolástól, a nők az erőszakoskodástól, vagy az őrizet nélkül hagyott lakások kifosztásától. Az óvatos, rejtőzködő nőknek általában legalább plé178 Egerváron Ory Antal, Oszkón Zágorhidi Czigány Béla volt a plébános. 333
